Vitfalva

	Vitfalva (Vítkovce)
	; Vitfalva zászlaja
	; Vitfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Iglói
Rang	község
Első írásos említés	1253
Polgármester	Jozef Olejník
Irányítószám	053 63
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	SN
	Népesség
Teljes népesség	634 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	111 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	406 m
Terület	5,22 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 20° 43′ 15″48.927778°N 20.720833°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 20° 43′ 15″48.927778°N 20.720833°E
	Vitfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vitfalva témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Vitfalva (1892-ig Vitkócz, szlovákul: Vítkovce, németül: Witkensdorf vagy Witkowetz)^[2] község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

Vitfalva a Hernád partján fekszik, Iglótól 13 km-re keletre található.

Története

A régészeti leletek szerint a község területén már a bronzkorban is éltek emberek.

A falu nevét 1253-ban IV. Béla király adománylevelében említik először, melyben a király Vitknek és utódainak adja a Hernád melletti erdőt. Határában már ekkor rézlelőhelyek voltak. Legfőbb nevezetessége, a római katolikus temploma a 13. században épült. A falu neve 1343-ban „Vythkfalua” néven szerepel egy oklevélben. Nevét egykori birtokosáról, Vitkről kapta. Vitfalva 1526 és 1848 között a szepesi káptalan faluja volt. Lakói főként mezőgazdasággal, vászonszövéssel, vaskohászattal foglalkoztak.

A római katolikus templom egyik freskója

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VITKÓCZ. Német falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Körtvélyesnek szomszédságában, és annak filiája; határja hegyes vőlgyes, a’ záporok is járják, egyéb javai középszerűek.”^[3]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vitkócz, Szepes v. tót f. Körtvélyes fil. 187 kath. lak. F. u. a szepesi káptalan. Ut. p. Lőcse.”^[4]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Népessége

A falu lakossága 1910-ben 182 fő volt, többségben szlovák, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 509 fős lakosságából 444 szlovák és 47 cigány.

A 2011-es évben lakossága 580 fő számlált, ebből 579 szlovák nemzetiségű.

Nevezetességei

A Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, a 18. században barokk stílusban építették át. Freskói a 14. században készültek, melyek egyike a Szent László legendát ábrázolja.