Antun Heinz
Antun Heinz (Zágráb, 1861. február 11. – Zágráb, 1919. január 21.),[4] horvát botanikus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora. A Zágrábi Botanikus Kert megalapítója. Élete és munkásságaElemi és középiskoláit szülővárosában végezte, 1879-ben érettségizett a zágrábi Klasszikus Gimnáziumban.[5] 1883-ban diplomázott a Zágrábi Egyetem bölcsészkarán. Doktori disszertációját 1887-ben írta maghéjról általában, különös tekintettel annak anatómiájára és fejlődéstörténetére a Centrospermaeben.[5] Érettségi után a zágrábi Klasszikus Gimnázium segédtanára, 1886-ban pedig Bohuslav Jiruš asszisztense lett az egyetem Botanikai és Élettani Intézetében. Miután Jiruš 1887-ben visszatért Prágába, egyetemi tanár lett a zágrábi bölcsészkaron (1887–1913), ahol általános, erdészeti és gyógyszerészeti botanikát tanított.[5] A Jiruš-korszakból származó tantárgyak mellett bakteriológiai órákat is bevezetett. 1896-tól az egyetem rendes tanára.[6] 1888-tól nyugdíjazásáig, 1913-ig a Botanikai és Élettani Intézet vezetője volt, 1905/06-ban az egyetem rektora. 1889-ben a tartományi kormány felkérésére megalapította a Botanikus Kertet, amely akkor a Növénytani és Élettani Intézettel együtt a Bölcsészettudományi Kar Matematika-Természettudományi Tanszékéhez tartozott, ma pedig a Természettudományi és Matematikai Kar Botanikus Kertje. Európa-szerte tanulmányozta a botanikus kerteket és a világ minden tájáról származó, nagyszámú növényfajtával tervezte meg, és kezdte meg a zágrábi botanikus kert rendezését. A kert a kor egyik legjobban megtervezett botanikus kertje volt, és bár néhány részlet változott az évek során, elrendezésében ma is az ő munkáját tükrözi.[5] A Botanikus Kert első teljes leírását tervekkel és növényjegyzékkel 1896-ban tette közzé a Horvát Természettudományi Társaság Közlönyében. Gondoskodott a Botanikai Intézet fejlesztéséről is, különösen annak herbáriumáról.[5] Emellett általános biológiát és bakteriológiát is kutatott. Miközben a horvátországi bakteriológiai kutatás még gyerekcipőben járt, a horvátországi orvosi és járványügyi szolgálat számára a Növénytani Intézet Bakteriológiai Laboratóriumában szervezett vizsgálatokat, melyeket 1886 és 1907 között közegészségügyi céllal maga is végzett. Különösen a kolerát és a tuberkulózist tanulmányozta.[5] Botanikusként különösen a moha- és páfrányflórát kutatta.[6] 1919-ben hunyt el, a zágrábi Mirogoj temetőben nyugszik.[7] Főbb művei
Emlékezete1936 óta Zágrábban utca viseli a nevét.[6] Jegyzetek
Források
Information related to Antun Heinz |