Bodzás

	Bodzás
	; Bodzás zászlaja
	; Bodzás zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Sztropkói
Rang	község
Polgármester	Mária Kasičová
Irányítószám	090 33 (pošta Turany nad Ondavou)
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	SP
	Népesség
Teljes népesség	215 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	10 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	170 m
Terület	17,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 38′ 12″49.091667°N 21.636667°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 38′ 12″49.091667°N 21.636667°E
	Bodzás weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bodzás témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bžany (egyértelműsítő lap).

Bodzás (szlovákul: Bžany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése

Sztropkótól 14 km-re délre, az Ondava-víztározó északnyugati partján fekszik.

Története

A falu 1365 körül keletkezhetett. 1372-ben „Bospataka” néven említik először, Csicsva várának uradalmához tartozott. Mai magyar nevén a 15. század közepén említik először „Bozyas” alakban. 1493-ban mindössze 5 háztartás volt a településen. A ruszin betelepítések következtében a 16.–17. században a csicsvai uradalom ruszin falvai közé tartozott. 1600-ban négy jobbágyház és egy soltészház állt a faluban, a század folyamán azonban a lakosság száma emelkedett. A kuruc harcokban a lakosságszám ismét visszaesett. 1715-ben 9, 1720-ban 10 jobbágy háztartást említenek itt. Lakói erdei munkákkal, szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BODZÁS. Bzane. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Barkóczy Uraság, Ondova partyán fekszik a’ Varonnói járásban, határbéli földgye hasonló alsó Ozsvához, középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli.”^[2]

A 18.–19. században a Barkóczy és Szirmay családok birtoka.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bodzás, orosz falu, Zemplén vármegyében, Turány fiókja: 3 r., 230 g. kath., 5 zsidó lak., 739 h. szántófölddel, vízimalommal az Ondava vizén. F. u. b. Barkóczy, Szirmay, Szulovszky. Ut. p. Orlik.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Bodzás, Sáros vármegye határán fekvő tót kisközség, melyben 34 ház és 193 gör. kath. vallású lakos van. Postája és távírója Kelecse és vasúti állomása Varannó. Már a tatárjárás után említik Bozzas néven; 1270-től Ratiszló orosz herczeg birtoka. A XVI. század közepén Csicsva várának tartozéka volt s annak sorsában osztozott. A XVIII. század végén a báró Barkóczy, a Szirmay és a Szulyovszky családok voltak az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. Gör.-kath. temploma 1825-ben épült.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

1869-ben 32 háza volt 239 lakossal.

1910-ben 195, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 175 lakosából 163 szlovák és 11 ruszin volt.

2011-ben 164 lakosából 133 szlovák és 12 cigány volt.

Nevezetességei

Szent Miklós tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1825-ben épült.
Külterületének nagy részén ma az Ondava-víztározó vize hullámzik.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]