Hegyesbisztra

	Hegyesbisztra (Bystrá)
	; Hegyesbisztra zászlaja
	; Hegyesbisztra zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Sztropkói
Rang	község
Első írásos említés	1405
Polgármester	Božena Korečková
Irányítószám	090 23
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	SP
	Népesség
Teljes népesség	21 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	10 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	379 m
Terület	3,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 14′ 40″, k. h. 21° 49′ 00″49.244444°N 21.816667°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 40″, k. h. 21° 49′ 00″49.244444°N 21.816667°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyesbisztra témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Hegyesbisztráról (szlovákul Bystrá) szól. Hasonló címmel lásd még: Bystrá (egyértelműsítő lap).

Hegyesbisztra (1899-ig Sztropkó-Bisztra, szlovákul: Bystrá, korábban Ruské Bystré) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése

Sztropkótól 18 km-re északkeletre, az Ondava völgyében, a Polianka-patak partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 380 m.

Története

A falu az 1570-es években keletkezett, amikor ruszin-oláh telepeseket hoztak ide. Ezzel a sztropkói uradalom legfiatalabb faluja lett. 1600-ban 3 portát számláltak a településen, ezzel a kis falvak közé számított. Még 1720-ban is csak 6 lakóháza volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BISZTRA. Orosz Bisztra. Tót falu Zemplén Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai ó hitűek, fekszik Sztropkóhoz más fél mértföldnyire. Határja sovány, és köves, réttyei jó szénát teremnek, legelője elég, fája mind a’ kétféle, piatzozása Ungváron, Nagy Mihályon, Homonnán, harmadik Osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orosz Bisztra, orosz f. Sztropkóhoz északra 2 mfd., 50 g. kath. lak., 99 h. szántófölddel. F. U. gr. Deservffy, ”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Hegyesbisztra, azelőtt Sztropkó-Bisztra. Tót kisközség 18 házzal és 144 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. Hajdan a sztropkói uradalom tartozéka volt s mindvégig annak sorsában osztozott. Ma nincs nagyobb birtokosa. A XVII. században a pestis pusztította lakosait. A faluban görög katholikus templom áll fenn, mely 1866-ban épült.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 138, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 38 lakosából 20 szlovák és 18 ruszin volt.

2011-ben 30 lakosából 16 ruszin és 13 szlovák.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1844-ben épült.
A község déli szélén található a Bystrianska barlang, mely a nevét a Bystrianka-patakról kapta. A barlang legszebb részei a Klenotnica (Kincseskamra), a Peklo (Pokol), a Katakomby (Katakombák) és a Zrútený Dóm (Összeomlott Dóm). A barlangot gyógyászati célokra is használják.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 9.)
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

További információk

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 9.)

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]