Laborcradvány

	Laborcradvány (Radvaň nad Laborcom)
; Laborcradvány címere	; Laborcradvány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Mezőlaborci
Rang	község
Első írásos említés	1379
Polgármester	Michal Svičin
Irányítószám	067 01
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	ML
	Népesség
Teljes népesség	526 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	223 m
Terület	20,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 07′ 49″, k. h. 21° 55′ 36″49.130400°N 21.926800°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 49″, k. h. 21° 55′ 36″49.130400°N 21.926800°E
	Laborcradvány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Laborcradvány témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk Laborcradványról szól. Hasonló címmel lásd még: Radvány (egyértelműsítő lap).

Laborcradvány (1899-ig Horbok-Radvány, szlovákul: Radvaň nad Laborcom, korábban Nižná Radvaň) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában. Izbugyaradvány tartozik hozzá.

Fekvése

Mezőlaborctól 16 km-re délre, a Laborc partján fekszik.

Története

1379-ben említik először. 1470-ben a Szerdahelyi, 1475-ben az Izbugyai család birtoka. 1550-től a Drugeth és más nemes családoké. 1557-ben 8 és fél portája adózott. A 17. századtól a Kazinczy, Szirmay, Dessewffy családoké és másoké. 1715-ben 10 lakatlan és 17 lakott háza volt. 1787-ben 28 házában 189 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RADVÁNY. Horbok Radvány. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Kazinczy Uraság, lakosai ó hitüek leginkább. Radványtól tsak egy folyó víz választya-el, határja 2 nyomásbéli, zabot, tatárkát, kölest, árpát, és tavaszi búzát terem, erdeje is vagyon.”^[2]

1828-ban 20 háza és 155 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Radvány (Horbók), orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil., 8 r., 150 g. kath., 14 zsidó lak., 422 hold szántófölddel. F. u. Kazinczy. Ut. post. Nagy-Mihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Laborczradvány, azelőtt Horbokradvány, laborczmenti ruthén kisközség. Van benne 32 ház, 201 lakossal, kik gör. kath. vallásúak. Saját postája van, de távírója és vasúti állomása Radvány. Három község: Alsó-, Felső-Harbok és Radván egyesüléséből keletkezett. 1440-ben Szerdahelyi Miklóst iktatták Radvány birtokába, 1550-ben pedig, Alsó- és Felső-Horbok részeibe, a négy Drugeth testvért. 1564-ben Hosszúmezey Béla és 1575-ben Maturnay Anna Alsó-Harbokon kap részeket, néhány évvel később pedig a Malikóczyak mind a két Harbokban. Az 1598-iki összeírás már Felsőharbokot nem említi, csak Alsót s ott Wiczmándy Zsigmond s Tamás és Palocsay György szerepelnek, míg Radványban Virginás Boldizsár és Nyárády Albert. Azután, mikor már a Kazinczyak és a Szirmayak az urai, Horbok-Radvány néven szerepel, de a Kovásznay, Dessewffy és Molnár családoknak is volt itt részük. Most Schuster Alajosnak van itt nagyobb birtoka. A községben nincs templom.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

1964-ben egyesítették Izbugyaradvánnyal.

Népessége

1910-ben 1263, többségben ruszin anyanyelvű lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 602 lakosából 429 szlovák, 139 ruszin és 25 cigány volt.

2011-ben 585 lakosából 372 szlovák és 165 ruszin volt.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1791-ben épült barokk-klasszicista stílusban.

Kapcsolódó szócikkek

Izbugyaradvány

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]