Maskóc

	Maskóc (Maškovce)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Homonnai
Rang	község
Első írásos említés	1574
Polgármester	Emil Jasík
Irányítószám	067 32
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	HE
	Népesség
Teljes népesség	52 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	7 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	228 m
Terület	6,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 00′ 50″, k. h. 21° 59′ 44″49.013889°N 21.995556°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 50″, k. h. 21° 59′ 44″49.013889°N 21.995556°E
	Maskóc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Maskóc témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Maskóc (szlovákul: Maškovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 15 km-re, északkeletre fekszik.

Története

A falut a 16. században a vlach jog alapján betelepített ruszinokkal alapították, 1574-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MASKÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai oroszok fekszik Körtvélyeshez közel, határja két nyomásbéli, zabot leg inkább, középszerűen pedig árpát, tavaszi búzát, ’s tatárkát terem, bikk fa erdeje van, piatzok Homonnán.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Maskocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, F. Körtvélyes fil. 1 rom., 231 g. kath., 4 lak., görög anyaszentegyházzal, 498 hold szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. N.-Mihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Maskócz, ruthén kisközség. Van 28 háza és 133 gör. kath. vallású lakosa. Postája és vasúti állomása Udva, legközelebbi távíró-hivatala Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a gróf Csákyak voltak az urai. Most a gróf Andrássyaké. Gör. kath. temploma 1768-ban épült.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Lakói többségben görögkatolikusok, a templom Tölgyeshegy fíliája.

Népessége

1910-ben 139, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 63 lakosából 56 szlovák és 5 ruszin volt.

2011-ben 52 lakosából 39 szlovák és 11 ruszin.

Nevezetességei

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]