Peticse

	Peticse (Ptičie)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Homonnai
Rang	község
Első írásos említés	1451
Polgármester	Martin Dzemjan
Irányítószám	067 41
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	HE
	Népesség
Teljes népesség	638 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	61 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	212 m
Terület	10,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 54′ 16″, k. h. 21° 57′ 37″48.904444°N 21.960278°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 16″, k. h. 21° 57′ 37″48.904444°N 21.960278°E
	Peticse weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Peticse témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Peticse (szlovákul: Ptičie, korábban Petiče) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 6 km-re délkeletre, a Vihorlát-hegység völgyében fekszik.

Története

A település ókori előzményéről tanúskodik az a 237 darabos kelta-dák éremlelet, melyet területén találtak.

Birtokként 1273-ban „Peteche”, faluként 1451-ben „Peticse” néven említik először. A homonnai uradalom része volt, a 17.-19. században a Csákyak, majd a Szapáryak birtoka. 1715-ben 14 lakott és 11 ház nélküli jobbágytelke létezett. 1787-ben 50 ház állt a faluban, melyben 435 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PETITSE. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kiskementzén alól, n. k. 3/4 óránnyira, Helmeczhez is közel, határja 3 nyomásbéli, gabonát, és zabot középszerűen, árpát, búzát igen tsekélyen terem, földgye hegyes, agyagos, és követses, erdője vagyon, réttye kevés, piatzok Homonnán van.”^[2]

1828-ban csak 25 háza volt 143 lakossal. A 19. és 20. században az Andrássyak tulajdonában áll.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Peticse, tót falu, Zeplén vgyében, ut. p. Homonnához 1 órányira: 565 romai kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Hegyes határ. Erdő. 263 hold szántóföld. F. u. özv. gr. Szapárynő.”^[3]

A század végén építették ki az Andrássyak Szirtalja fürdőt, mely kedvelt üdülőhelye volt a környék lakosainak. A fürdő a 20. század elejéig üzemelt. 1900 és 1910 között a falu sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra, köztük a híres amerikai filmszínész, Paul Newman családja is.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Peticse, tót kisközség a Laborcz völgyében, 105 házzal és 543 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. Már 1273-ban szerepel, a mikor Peteche várát Nagymihályi Jákó, a Sztárayak őse kapta István királytól. Azután a homonnai uradalomhoz tartozik s várának emlékezete teljesen elvész. 1631-ben Leőwey Györgynek is van itt része. Az újabb korban a gróf Csákyaknak, most pedig gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Ide tartozik Flórova tanya és Szirtalja fürdőtelep, mely vadregényes helyen, szép vidéken fekszik, s melyet a környékről, különösen Homonnáról sokan látogatnak. A falubeli róm. kath. templom 1800-ban épült.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 638 lakosából 614 szlovák volt.

2011-ben 633 lakosából 590 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1802-ben épült.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]