Hegedűsfalva

	Hegedűsfalva (Hudcovce)
	; Hegedűsfalva címere
	; Hegedűsfalva címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Homonnai
Rang	község
Első írásos említés	1467
Polgármester	Martina Bodnárová
Irányítószám	067 45
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	HE
	Népesség
Teljes népesség	395 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	73 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	136 m
Terület	5,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 54′ 27″, k. h. 21° 47′ 26″48.907500°N 21.790556°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 27″, k. h. 21° 47′ 26″48.907500°N 21.790556°E
	Hegedűsfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűsfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hegedűsfalva (szlovákul: Hudcovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 11 km-re délnyugatra, az Ondava völgyének alsó részén fekszik.

Története

A falu soltész általi betelepítéssel keletkezett a 14. században, a német jog alapján. 1467-ben egy nádori oklevélben említik először, egy tavarnamezői birtokkal kapcsolatos vita során. A 15. század második felében egészen 1684-ig, a család kihalásáig a Drugeth család volt a birtokosa. 1567-ben a falu 5 és háromnegyed portáig adózott, lakói zsellérek voltak. 1582-ben 7 portáig adóztak. 1600-ban a bíróén kívül 18 adózó háztartása volt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. században lakói elszegényedtek. 1610-ben egy és negyed portáig adóztak. Később birtoka volt még itt a Szirmay, Széchy, Barkóczy, Szerviczky és Soós családoknak is. A falu temploma a 17. század előtt épült, 1619-ben történt első említésekor a mogyorósfalvi evangélikus lelkész szolgált itt. A 17. és 18. század fordulóján megemlítik, hogy a templom fából épült. 1720-ban a jobbágyok és zsellérek együtt fél és nyolcad portáig adóztak; a háztartások száma 6 volt, közülük 3 fél egy pedig negyed jobbágytelek. A másik két háztartás zselléreké volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HEGEDÛSFALVA. Huezovce. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Topolokához 1/4 órányira, határja három nyomásbéli, hasonló Hraboczéhoz, szőleje nints, piatza Homonnán.”^[2]

1828-ban 31 házában 241 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hegedűsfalva, tót falu, Zemplén vgyében, Leszkocz fil. 200 rom., 36 g. kath., 8 zsidó lak., 565 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy, Szirmay. Ut. p. Komarnyik.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Hegedűsfalva, tót kisközség 37 házzal és 204 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalom tartozéka volt s már 1467-ben a Drugethek birtoka. 1656-ban, a mikor Hegedősfalvának van írva, Szirmay Pétert iktatják birtokába. Később a Szirmayakkal együtt a Széchy és a Soós családoknak is van itt részük, azután a gróf Barkóczy, báró Perényi, a Malonyay és Szervitzky családok bírják. Jelenleg a Josefovits családé. A községben nincs templom.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 161, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 413 lakosából 408 szlovák volt.

2011-ben 431 lakosából 424 szlovák volt.

Nevezetességei

Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1934-ben épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]