Dánpataka

	Dánpataka (Vălenii Lăpușului)
	Az ortodox (volt görögkatolikus) templom
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Község	Karulyfalva
Rang	falu
Községközpont	Karulyfalva
Irányítószám	437125
SIRUTA-kód	107911
	Népesség
Népesség	1324 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	384 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 24′ 21″, k. h. 23° 47′ 09″47.405729°N 23.785921°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 21″, k. h. 23° 47′ 09″47.405729°N 23.785921°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dánpataka témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Dánpataka (románul: Vălenii Lăpușului) falu Romániában, Erdélyben, Máramaros megyében.

Nevének eredete

Magyar nevét Dan nevű kenézéről kapta. Először 1331-ben említették, Dannpataka alakban. A román Văleni név jelentése 'völgybeliek', amelyet később a Lápos-vidékre utaló megkülönböztető utótaggal láttak el.

Fekvése

Magyarlápostól 11 kilométerre délnyugatra található.

Népessége

A népességszám változása

A faluban élő románok száma az 1910-es népszámlálás óta csökken, az 1992-t követő növekedés a faluban élő cigányoknak köszönhető.

Etnikai és vallási megoszlás

1910-ben 864 lakosából 823 volt román, 19 német jiddis, hat magyar és 16 egyéb (cigány) anyanyelvű; 805 ortodox, 35 görögkatolikus és 19 zsidó vallású.
2002-ben 866 lakosából 533 volt román és 333 cigány nemzetiségű; 789 ortodox és 74 pünkösdi hitű.

Története

Bánfi Tamás alapította 1325 és 1331 között Magyarlápos határán, román lakossággal. Belső-Szolnok vármegyei román jobbágyfalu volt. 1500-ban a Bánffy család tagjai birtokukat eladták Csicsó vára urának, III. István moldvai fejedelemnek és fiának, III. (Vak) Bogdánnak. A 17. században főként a Torma család birtokában volt. Mivel hadiút mentén feküdt, lakói háborúk idején sokat szenvedtek. A tatárok 1717-ben elpusztították, lakosságát elhurcolták. 1750-ben 36 jobbágy, öt telkes zsellér és négy kóborló családfőt írtak össze. Húsz telek pusztán állt, lakóik elszöktek. 1876-ban Szolnok-Doboka vármegyéhez csatolták. 1991. augusztus 13-án cigányellenes pogromra került sor benne, melynek során tizenkilenc házat felgyújtottak.^[1]

Látnivalók

Ortodox (volt görögkatolikus) temploma 1810–17-ben épült.

Jegyzetek

↑ Haller Zoltán: Hadrév – hat év után. Korunk 1999. szeptember. [2014. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 9.)

Források

Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája II.: A vármegye községeinek részletes története (Alparét–Décse). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900.

Kapcsolódó szócikkek

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Haller Zoltán: Hadrév – hat év után. Korunk 1999. szeptember. [2014. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 9.)

[1]