Kosztafalva

Kosztafalva (Costeni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Község	Kupsafalva
Rang	falu
Községközpont	Kupsafalva
Irányítószám	437131
SIRUTA-kód	107948
Népesség
Népesség	429 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 32′ 13″, k. h. 23° 54′ 53″47.537054, 23.91464647.537054°N 23.914646°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 13″, k. h. 23° 54′ 53″47.537054, 23.91464647.537054°N 23.914646°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kosztafalva témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kosztafalva (Costeni), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.

Magyarlápostól északra, Láposdebrek északi szomszédjában fekvő zsákfalu.

Kosztafalva nevét 1603-ban említette először oklevél Kostafalu néven. 1613-ban Kosztafalva, 1733-ban és 1750-ben Kosteny, 1760–1762 között Koszta, 1808-ban és 1913-ban Kosztafalva néven írták.

A hagyományok szerint e falut a biharmegyei Petrosa helységbeli Koszte János alapította, kinek vitézségéért engedték meg, hogy itt községet építhessen. 1602-ben a falu Kamuthi Farkas birtoka volt, 1603-ban pedig mint Lápos vidékéhez tartozó falu fordul elő. Mivel a vidék tartozékainak 1584 évi összeírásában neve még nem fordult elő, valószínű, hogy az 1584–1602 közti években keletkezett.

1613-ban Báthory Gábor Deési Mihály deákot erősítette meg itteni birtokában, és még 1629-ben is a Deésiek birtoka; ekkor Deési Szőcs Ferencz és István voltak itt birtokosok. 1694-ben birtokosai Rácz János és Zilahi András. 1703 körül Kosztafalva az elpusztult falvak közt volt feltüntetve. 1713-ban birtokosa Rácz Péter, 1726-ban pedig nemes Nemes Ferenc. 1750-ben Rácz István, Váradi Zsigmond, Szabó Péter és Bogdán János, 1752-ben pedig Burján János volt a település birtokosa.

1910-ben 717 lakosából 681 román, 29 német volt. Ebből 558 görögkeleti ortodox, 130 görögkatolikus, 29 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.

• Ortodox fatemploma 1855-ben épült.^[1]

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.