|
Debréte
Debréte törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban. Földrajzilag az Észak- magyarországi középhegységben, az Aggtelek- Rudabányai hegység középtájban, azon belül a Tornai- dombság szívében található. Miskolctól közúton kb. 60 kilométerre északra, a szlovák határtól 6 kilométerre fekszik. Neve az ószláv debri (völgy) vagy dub (tölgyfa) szóból magyarosodott el.[4] Északi határában ered a Debréte-patak, amely keresztül szeli a települést. Története és jellemzése1262-ben már létezett a település, ebben az évben adta két másik faluval együtt IV. Béla király az egyháznak cserébe a dunántúli Szigligeti várért. Árpád-kori település, a hajdani Torna és Borsod vármegyék történelmi határán. Királyi birtok, a Tornai várispánság tartozéka. Később Bebek birtok, majd Szapolyai Jánosé, aki 1527-ben Werbőczy Istvánnak adta.[4] Debréte zsáktelepülés, csak a 2614-es útból Viszló és Tornaszentjakab között kiágazó 26 122-es úton érhető el északkeleti irányból. A település (köszönhetően földrajzi elszigeteltségének és lakóinak) Magyarország egyik legcsendesebb, legnyugalmasabb települése, úgy mondják erre itt: „a csend még hallható”. „Debréte Vendégházak” néven a falusi turizmus fellendült. Közterületei rendkívül ápoltak és rendezettek, hosszában keresztülnyúló, a polgármesteri hivataltól a patak déli hídjáig húzódó főtere parkosított. Szerkezetére jellemző, a tornavidéki és felvidéki falvak szerkezetének sajátosságai, így a patakmeder mentén párhuzamosan futó két főutca, amelyre merőlegesen kerültek kialakításra az egyes telkek. A település központjában szintén jellegzetességként a görög katolikus Szent Kereszt felmagasztalása-templom áll, melyet a közelmúltban teljesen felújítottak. A település boltja bezárt, csak mozgóbolt elérhető. Debréte kiemelkedő természeti értéke többek közt a környező erdők igen gazdag vadállománya, így gyakran emberközelben figyelhetőek meg vaddisznók, szarvasok, rókák és más nagyobb emlősök. A legnagyobb problémát Debrétében, ahogy Magyarország valamennyi apró- és törpefalujában, az elnéptelenedés okozza, ma már Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Észak-Magyarország legkevesebb lakosú települése. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[13] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,3%, református 28,6%, görögkatolikus 7,1%.[14] 2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,6% volt római katolikus, 11,1% református, 22,2% görög katolikus (11,1% nem válaszolt).[15] Környező településekRakaca (8 km), Tornaszentjakab (4 km), Viszló (4 km), a legközelebbi város: Szendrő (32 km). Jegyzetek
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
