|
Tornakápolna
Tornakápolna község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban. FekvéseAz Északi-középhegységben, azon belül is az Aggteleki-karszttól nem messze, a Galyaságban, az Aggteleki Nemzeti Park területén található kicsiny falu, Aggtelektől körülbelül 10 kilométerre. Zsáktelepülés, így az egyetlen megközelítési módja Szinpetriből van, a 2603-as útból, kevéssel annak 40. kilométere előtt kiágazó 26 113-as úton érhető el. 350 méteres tengerszint feletti magasságban, egy hegyen helyezkedik el, nagyszerű kilátással a környező dimbes-dombos tájra és a határon túl, Szlovákiában lévő Tátra csúcsaira. A háborítatlan környezet vonzó a turisták számára. A faluhoz legközelebb fekvő települések Jósvafő, Égerszög, Szinpetri, Szőlősardó, Teresztenye és Varbóc, amelyekből – Jósvafő és Szinpetri kivételével – csak kerülőúton érhető el a falu. Az összes várostól messze esik, a legközelebbi város a 23 kilomérre lévő Szendrő. Tömegközlekedési kapcsolata nincs, a legközelebbi buszmegálló a falutól 4,4 kilométerre, Szinpetriben, a legközelebbi vasútállomás/vasúti megállóhely a 11 kilométerre, Perkupán található Jósvafő-Aggtelek megállóhely. TörténeteA települést 1324-ben említik először, Kapulna néven. 1910-ben 141 magyar lakosa volt. Ebből 7 római katolikus, 133 református volt. A 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. KözéletePolgármesterei
A településen 2017. december 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[11] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is tudta erősíteni a pozícióját.[11] NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[14] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,2%, református 63,6% (18,2% nem válaszolt).[15] 2022-ben a lakosság 82,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 5,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,4% volt református, 5,9% görög katolikus (64,7% nem válaszolt).[16] CímerleírásA 19. századi pecsétnyomat alapján készített címer: álló csücsköstalpú, kék mezejű pajzs, a pajzstalpban zöld hármashalom. A halmok előtt három arany búzakalász lebeg, a középső a hasítás vonalában, két zöld levéllel, a két szimmetrikus kalász egy-egy zöld levéllel szintén a pajzstalptól a felső élig nyúlik, fejük a hasítástól széthajlóan a sarkok felé mutat. A pajzstalpban a kalászokat takarva, élével lefelé, hegyével jobbra fekete ekevas lebeg. Nevezetességei
Érdekesség
Jegyzetek
Külső hivatkozások |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
