Entz Géza (biológus, 1842–1919)

Ez a szócikk az 1842-ben született biológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Entz Géza (egyértelműsítő lap).

idősb. Entz Géza
Életrajzi adatok
Született	1842. március 29. Mező-Komárom
Elhunyt	1919. december 4. (77 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Ismeretes mint	biológus tanár zoológus
Nemzetiség	magyar
Szülei	Entz Ferenc
Gyermekek	Entz Géza Entz Béla
Pályafutása
Szakterület	biológus, zoológus,
Tudományos fokozat	egyetemi tanár
Akadémiai tagság	Magyar Tudományos Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz idősb. Entz Géza témájú médiaállományokat.

idősb. mezőkomáromi Entz Géza, (Mező-Komárom, 1842. március 29. – Budapest, 1919. december 4.) magyar biológus, zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Bár az elsők között ismertette Magyarországon Charles Darwin A fajok eredete című munkáját, később antidarwinista nézeteket képviselt.

Családja a magyar tudománynak több kiemelkedő személyt is adott. Nagyapja még egyszerű gyakorló orvos volt és a 19. század elején egy járvány elleni küzdelemben halt meg fiatal korában. Apja Entz Ferenc uradalmi orvosként vált a gyümölcs- és szőlőtermelés, valamint a gazdatisztképzés egyik újítójává. Idősebb Entz Géza fia, Entz Géza híres biológus volt, ezért őt idősbként, fiát ifjabbként is emlegetik.^[1] 1915 április 11.-én Entz Géza nemesség és előnév adományozásban részesült I. Ferenc József magyar királytól.^[2] Másik fia Entz Béla patológus orvos.

Középiskolai tanulmányait a pesti kegyesrendi gimnáziumban kezdte, de az utolsó két osztályt a budaiban és az érettségit is ott tette le. Egyetemi tanulmányait 1862/63-as tanévtől Pesten végezte, ahol 1867-ben szerzett orvosi diplomát. Orvossá 1886. december 31-én avatták. Állat és növénytannal már gyermekkorától foglalkozott, de édesanyjának jó barátja volt Frivaldszky Imre, akinek gyűjteményét tanulmányozhatta és ő is nagy lelkesedéssel gyűjtött be rovarokat és növényeket. 1868. január 1-jétől 1869. október 28-ig a Kolozs-monostori gazdasági tanintézethez a természetrajz tanárának nevezték ki. 1873 és 1914 között a kolozsvári, majd a budapesti egyetemen tanított. 1875-1876-ban a kolozsvári egyetem rektora volt, míg 1894 és 1896 között a budapesti műegyetem rektora. 1883-ban három hónapot a nápolyi zoológiai állomáson töltött el. Ottani munkája eredményeként írta az Über Infusorien des Golfes zu Neapel című értekezését. További számos szakcikk szerzője volt.^[3][4]

Főként egysejtűekkel, valamint a növényi és állati szervezetek együttélésével foglalkozott. A német mellett jól beszélt magyarul, franciául, angolul, továbbá írt olaszul és latinul.^[4]

• az MTA levelező tagja (1883)
• az MTA rendes tagja (1890)
• az MTA igazgatója (1909)

• Rhizidium euglenae Alex. Braun : adalék a Chytridiumfélék ismeretéhez. (Pest, 1873);
• Az alsóbbrendű állatoknál előforduló levélzöldtestecskék természetéről (Kolozsvári Orvos-természettud. Ért. I. 1876, németül az erlangeni Biolog. Centralblattban, 1882);
• Über Infusorien des Golfes zu Neapel (Mitteilungen aus der zoolog. Station zu Neapel, Leipzig, 1884);^[5]
• Tanulmányok a véglények köréből (Bp., 1888);
• A Vorticellinák rugalmas és összehúzódó elemei (Bp., 1891);
• Az élők világa : növény- és állatország Szerk. Mágócsy-Dietz Sándorral (Bp., 1907);
• Állatok színe és a mimikry (Bp., 1908).

• Karl János dr.: Id. Entz Géza emlékezete. A természet, 1920. 19-20. sz. p. 185-190.
• Horváth Géza: Id. E. G. ig. és r. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp:, 1930);
• Dudich Endre: id. E. G. emlékezete születésének százéves évfordulója alkalmából (Állattani Közl. 39. 1942);
• Allodiatoris Irma: E. G. (Élővilág, 1960.)

• Entz Géza életrajza (magyar nyelven). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
• Entz Géza (magyar nyelven). tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2011. május 13.)