Etil-acetát
Az etil-acetát a karbonsavészterek közé tartozó szerves vegyület, képlete CH3COOCH2CH3. Színtelen folyadék, jellegzetes szaggal. Az iparban oldószerként használják. TulajdonságokAz etil-acetát gyengén poláris oldószer, amely illékony, viszonylag nem mérgező és nem higroszkópos. Lúgok hatására könnyen hidrolizál ecetsavra és etanolra. A folyamatot – a szappanfőzéshez hasonlóan – elszappanosításnak nevezzük, hiszen az etil-acetát és a szappanfőzéshez használt zsírok és olajok is észterek. ElőállításAz etil-acetátot Fischer-észterezéssel állítják elő, ecetsav és etanol reakciójával, általában savas katalizátor – például kénsav – jelenlétében.
Előállítható acetaldehidből is alumínium-etilát katalizátorral (Tyiscsenko-reakció).[3] FelhasználásaFőként oldószerként és hígítóként alkalmazzák olcsósága, kevéssé mérgező volta, valamint szaga miatt.[4] Gyakran használják például áramköri lapok tisztítására és egyes körömlakklemosókban is (utóbbi célból az aceton és acetonitril is elterjedt). A kávébab és tea koffeinmentesítését is ezzel az oldószerrel végzik.[5] Laboratóriumi felhasználásaGyakran használják oszlopkromatográfiás és extrakciós elválasztásokban.[6] Reakciók oldószereként ritkán alkalmazzák, mivel könnyen hidrolizál, illetve hajlamos átészteresítési vagy kondenzációs reakciókba lépni. ReakcióiHidrolízisekor ecetsavra és etanolra bomlik, bázisok a reakciót gyorsítják. Vízmentes körülmények között, erős bázis hatására Claisen-kondenzációs reakcióban etil-acetoacetát keletkezik:[7] Jegyzetek
Külső hivatkozások
|