|
Formula–1-es egyéni világbajnokok listája
A Formula–1-es világbajnoki címet minden szezonban az a versenyző szerzi meg, aki a legsikeresebb az adott év folyamán, melyet az adott évben érvényes, a helyezések után járó pontok rendszere határoz meg. Az első világbajnoki címet a Formula–1 első kiírásában, 1950-ben Nino Farina nyerte. Alberto Ascari volt az első, aki többször (1952–1953) nyert világbajnoki címet. A világbajnokságot meghirdető FIA az év végéig hivatalosan nem hirdeti ki az az adott szezon győztesét, ennek ellenére lehetséges, hogy már az utolsó verseny előtt eldől a cím sorsa. Ez oly módon lehetséges, ha a tabellát vezető versenyző oly mértékű pontelőnyt szerzett a többiekhez képest, hogy számukra a hátralevő versenyeken begyűjthető pontszámot figyelembe véve matematikailag nem lehetséges a pontversenyben utolérni az élen állót. 2002-ben Michael Schumacher rekordot állított fel, mikor hat versennyel a szezon vége előtt bebiztosította a győzelmét. A 2023-as szezon végéig összesen 34-en szereztek világbajnoki címet, köztük a rekordtartó Michael Schumacher, aki hétszer nyerte meg a világbajnokságot, holtversenyben Lewis Hamiltonnal. Schumacher nyert sorozatban egymás után is a legtöbbször: 2000 és 2004 között folyamatosan, összesen ötször szerezte meg a világbajnoki trófeát. Rajta kívül 9 versenyző tudta megvédeni a bajnoki címét: Juan Manuel Fangio, Alberto Ascari, Jack Brabham, Alain Prost, Ayrton Senna, Mika Häkkinen, Fernando Alonso, Sebastian Vettel, Lewis Hamilton, és Max Verstappen. Az országok közül az Egyesült Királyság rendelkezik legtöbb bajnoki címmel és világbajnok versenyzővel: 1958-tól 2021-ig tíz pilótája összesen 20 világbajnokságot nyert. Világbajnokok listája
Versenyzők szerint
Nemzetiség szerint
Rekordok
Lásd mégTovábbi információk |
_in_practice_at_USGP_2005.jpg)
.svg)
.svg)
Index:
pl ar de en es fr it arz nl ja pt ceb sv uk vi war zh ru af ast az bg zh-min-nan bn be ca cs cy da et el eo eu fa gl ko hi hr id he ka la lv lt hu mk ms min no nn ce uz kk ro simple sk sl sr sh fi ta tt th tg azb tr ur zh-yue hy my ace als am an hyw ban bjn map-bms ba be-tarask bcl bpy bar bs br cv nv eml hif fo fy ga gd gu hak ha hsb io ig ilo ia ie os is jv kn ht ku ckb ky mrj lb lij li lmo mai mg ml zh-classical mr xmf mzn cdo mn nap new ne frr oc mhr or as pa pnb ps pms nds crh qu sa sah sco sq scn si sd szl su sw tl shn te bug vec vo wa wuu yi yo diq bat-smg zu lad kbd ang smn ab roa-rup frp arc gn av ay bh bi bo bxr cbk-zam co za dag ary se pdc dv dsb myv ext fur gv gag inh ki glk gan guw xal haw rw kbp pam csb kw km kv koi kg gom ks gcr lo lbe ltg lez nia ln jbo lg mt mi tw mwl mdf mnw nqo fj nah na nds-nl nrm nov om pi pag pap pfl pcd krc kaa ksh rm rue sm sat sc trv stq nso sn cu so srn kab roa-tara tet tpi to chr tum tk tyv udm ug vep fiu-vro vls wo xh zea ty ak bm ch ny ee ff got iu ik kl mad cr pih ami pwn pnt dz rmy rn sg st tn ss ti din chy ts kcg ve
