A 2022-es Formula–1 világbajnokság sorrendben a 73. Formula–1-es szezon. A versenyeken tíz csapat összesen húsz versenyzője vett részt. A bajnokságot a Nemzetközi Automobil Szövetség szervezte és bonyolította le. Ez a nyitott karosszériás versenyautók legmagasabban rangsorolt kategóriájú bajnoksága.
Az egyéni címvédő az egyszeres világbajnok Max Verstappen volt, aki eredményével megdöntötte az egy évben aratott legtöbb futamgyőzelem rekordját is. Verstappen négy futammal a szezon vége előtt, a szuzukai versenyhétvégén elért győzelmével bebiztosította második világbajnoki címét. A konstruktőri címet az austini amerikai nagydíjon szerezte meg a Red Bull Racing, amely így 2013 után lett újra világbajnok a csapatok között.
A Red Bull Racing csapata megszerezte ötödik konstruktőri világbajnoki címétA bajnokságban második helyen Charles Leclerc végzett
Az új Formula–1
Technikai szabályok
Az eredetileg 2021-re tervezett szabálymódosítások nagy részét a koronavírus-járvány miatt idénre halasztották.[1]
A bejelentés után a csapatoknak megtiltották, hogy a 2020-as naptári év során az új autóikat fejleszthessék. A pilótákkal konzultáltak az új műszaki előírások kidolgozásáról, hogy megakadályozzák a csapatokat olyan radikális tervek kidolgozásában, amelyek korlátozzák a versenyzők előzési képességét. A Nemzetközi Automobil Szövetség létrehozott egy speciális munkacsoportot (vagy mérnöki bizottságot), amelynek feladata, hogy a közzétételük előtt azonosítsa és zárja be a szabályokban szereplő kiskapukat. Ezek a kiskapuk kiküszöbölése elméletileg megállítja az élcsapatokat abban, hogy uralkodó autójuk legyen, ezáltal szorosabb versenyt tesznek lehetővé az egész mezőnyben, miközben javítja az autók esztétikáját. Ez a filozófia volt az új szabályozások egyik fő célja. A Red Bull mérnöke, Adrian Newey elmondta, hogy ezek a változtatások lehetnek a legjelentősebbek a Formula–1-ben az 1983-as szezon óta.
Aerodinamika
Az új műszaki előírások először vezetik be újra a "ground effect" használatát azóta, hogy az 1980-as években betiltották. A Nemzetközi Automobil Szövetség célja az volt, hogy az autók kevésbé legyenek érzékenyek a kelésre, az előzések könnyítése érdekében. Az aerodinamikus tapadás célja, hogy csökkentse a turbulens levegőt az autók mögött, így a pilóták szorosabban tudják majd követni egymást, miközben hasonló szintű leszorítást tartanak fenn, mint az elmúlt években. Ez egybeesik az autók karosszériájának egyszerűsítésével, így az autó alja lesz az elsődleges forrás. A további változtatások célja pedig az, hogy korlátozzák a csapatokat az első kerekek körüli légáramlás szabályozására. Ez magába foglalja az összetett aerodinamikai eszközöket, amelyek manipulálják a légáramlást az autó karosszériája körül. Az első szárnyak egyszerűsödnek, csökkentve az aerodinamikai elemek számát és összetettségét. Magának az első szárnynak közvetlenül kell csatlakoznia az orrkúphoz, ezáltal ösztönözve a légáramlást az autó alatt. A hátsó szárnyak szélesebbek lesznek és magasabbra szerelik fel őket, mint az előző években. Az autó alkatrészeit gumival kell bevonni egy esetleges leszakadás vagy letörés utáni kockázatok minimalizálása érdekében. Tovább korlátozzák az aerodinamikai fejlesztések számát is, amit azért vezetnek be, hogy tovább csökkentsék a csapatok költségeit. 2021-ben bevezették a csúszásmérő rendszert az aerodinamikai vizsgálatok szabályozására. E rendszer szerint az előző évi konstruktőri bajnokságban a kevésbé sikeres csapatok több időt kapnak az aerodinamikájuk tesztelésre, míg a sikeresebb csapatok kevesebbet.
Motor
Az idei szezontól nem szállít motorokat a Honda a Formula–1-be, így a Red Bull Racing és a Scuderia AlphaTauri csapata a Red Bull saját gyártású motorjait használja az idei évtől, amely motoroknak gyártása a Honda technológiáján alapul.[2][3]
A 2022-es motorszabályozással kapcsolatos viták 2017-ben kezdődtek és 2018 májusában fejeződtek be. A javasolt szabályozás magába foglalta az MGU-H eltávolítását a motorban alkalmazott technológiák egyszerűsítése érdekében, miközben a maximális fordulatszám-határértéket 3000 fordulat/perc értékkel emelte. A "plug-and-play" elnevezésű szabály kötelezi a motorszállítókat, hogy egyes motor alkatrészeket univerzálisan kompatibilissé tegyenek, lehetővé téve a csapatok számára, hogy alkatrészeiket több beszállítótól szerezzék be. A gyártókra is hasonló szabályozás vonatkozik a kereskedelemben kapható anyagok vonatkozásában, mint az alvázgyártókra 2021-től. A korlátozások célja a motortechnika egyszerűsítése, ugyanakkor a sport vonzóbbá tétele az új belépők számára, de mivel egyetlen új erőforrás-szállító sem kötelezte el magát 2022-től a sportágba, a meglévő beszállítók azt javasolták, hogy tartsák meg a meglévő erőforrás-formulát, hogy csökkentsék az általános fejlesztési költségeket. A csapatok korlátozott számú egyedi komponenseket kapnak, amelyeket fel lehet használni a büntetések kiszabása előtt. A kipufogórendszer hozzáadásra kerül az alkatrészek listájához és a csapatok legfeljebb hatot használhatnak belőle a bajnokság során.
Szabványosított alkatrészek
A sport szabványosított alkatrészek sorozatát vezeti be 2022-től, amiket az előírások szerint 2024-ig kell alkalmazni. Ezek az alkatrészek közé tartozik a sebességváltó, az üzemanyag-rendszer és a gumimelegítő. Egyes aerodinamikai alkatrészeket, például a tálcát, amely az autó padlójának elején található, szabványosítani fogják azért, hogy korlátozzák a csapatokat a terület fejlesztésére és versenyelőny szerzésére. Az egyes részeket most az őket körülvevő szabályok tisztázásának módjaként osztályozzák:
A "felsorolt alkatrészek" az autó azon részeit jelenti, amelyeket a csapatoknak saját maguknak kell megtervezniük.
A "standard alkatrészek" az autó azon részeinek neve, amelyeket minden csapatnak használnia kell, beleértve a kerékpántokat és a boxutcában használt felszereléseket.
Az „átruházható alkatrészek” azok, amelyeket egy csapat fejleszthet és eladhat egy másik csapatnak, például a sebességváltót és a tengelykapcsolót.
Az "előírt alkatrészek" olyan részek, amelyeket a csapatoknak az előírások szerint kell kidolgozniuk. Az előírt alkatrészek közé tartoznak a kerékívek és a kerék aerodinamikája.
A "nyílt forráskódú alkatrészeket" a csapatok közösen fejleszthetik ki és értékesíthetik az ügyfeleknek. A kormánykerék és a DRS mechanizmus nyílt forráskódú alkatrészként szerepel.
Az alkatrészek kategorizálásának rendszerét a tervezési szabadság érdekében vezették be, mivel az aerodinamikai előírások felülvizsgálata rendkívül korlátozó volt.
Gumik
Az idei évtől 33 cm-ről (13 hüvelyk) 46 cm-es (18 hüvelyk) kerekekre kerülnek a gumik. Ezeket a kerekeket 2020-ban bevezették a Formula–2 bajnokságba, hogy teszteljék a gumik viselkedésében bekövetkező változásokat. Eredetileg azt javasolták, hogy tiltsák be a gumimelegítők használatát, amelyek az optimális üzemi hőmérsékletet tartják használaton kívül, de ezt a döntést később visszavonták, miután a Pirelli felszólalt. A gumimelegítők ehelyett szabványosított alkatrésszé válnak és minden csapatnak ugyanazt a terméket kell használnia.
A versenyhétvégék felépítése
Az eredeti elképzelés szerint a szezon folyamán hat sprintverseny került volna megrendezésre, a bahreini nagydíjon, az emilia-romagnai nagydíjon, a kanadai nagydíjon, az osztrák nagydíjon, a holland nagydíjon és a São Paulo-i nagydíjon. Végül csak az olasz, az osztrák és a brazil pályákon kerül megrendezésre ez az esemény. Hivatalosan már nem sprintkvalifikációnak fogják hívni ezeket az eseményeket, hanem egyszerűen sprintnek. A pontozás is változik, míg az előző idény során az első 3 helyezett kapott 3, 2 illetve 1 pontot, addig 2022-ben már az első 8 helyezett kap 8-1 pontot. A pole-pozíció pedig hivatalosan azt a versenyzőt illeti meg, aki a pénteki időmérőn a leggyorsabb kört futja.[4]
↑a: — Logan Sargeant rendhagyó módon a szombati második szabadedzésen ül be Alexander Albon autójába, hogy könnyebben megszerezhesse a szuperlicencét.[54]
Megjegyzés: A helyezések a világbajnokság pontversenyében elfoglalt pozíciót jelentik. A táblázatban az időmérő edzésen és a sprintfutamon elért eredmények, nem pedig a végleges rajtpozíciók szerepelnek.
† – A rajtpozíció változott az időmérő edzésen vagy a sprintfutamon elért helyezéshez képest (nem számítva egy másik versenyző hátrasorolásából következő előrelépést a rajtrácson). A részletekért lásd a futamok szócikkeit.
Megjegyzés: Az időmérő edzéseken és a sprintfutamokon ha egy csapatból egyik pilóta sem tudta kvalifikálni magát a futamra, versenyeken pedig ha a csapat mindkét pilótája kiesett vagy helyezetlenül ért célba (továbbá ha a korábbi csapattárs helyett más pilóta volt a versenyző csapattársa a futamon), a verseny nem számít bele az egymás elleni állásba. Emiatt előfordul, hogy egyes csapatoknál a szezon végén nem jön ki mind a 22 verseny.
↑„F1: az USA-ban kezdődik a levezetés”, https://www.automotor.hu „Pillanatnyilag nincs amerikai pilóta a Forma-1-ben, de ezen a hétvégén a Formula 2-es bajnokság jelenleg harmadik helyezettje, Logan Sargeant, lehetőséget kap a Williamsnél. A 21 éves amerikai az első szabadedzés idejére megkapja Nicholas Latifi FW44-esét.”
_(cropped).jpg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
_track_map.svg){kind=small}
