Gerlachfalva

	Gerlachfalva (Gerlachov)
; Gerlachfalva címere	; Gerlachfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Poprádi
Rang	község
Első írásos említés	1326
Polgármester	Ján Hroboň
Irányítószám	059 35
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	PP
	Népesség
Teljes népesség	835 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	153 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	790 m
Terület	5,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 05′ 54″, k. h. 20° 12′ 23″49.098300°N 20.206500°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 54″, k. h. 20° 12′ 23″49.098300°N 20.206500°E
	Gerlachfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gerlachfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gerlachfalva (szlovákul Gerlachov, németül Gerlsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Fekvése

Poprádtól 8 km-re északnyugatra fekszik.

Nevének eredete

Nevét a szepesszombati Gerlach bíró neve után kapta. A név ógermán eredetű.

Története

A falu a Máriássy-család erdős birtokán keletkezett. Oklevél 1336-ban „Gerlachfewlde”, 1379–ben „Gerlachfalu” néven említi. Határában egykor aranyat bányásztak, de lakói pásztorkodással, vászonszövéssel is foglalkoztak. 1787-ben 44 házában 380 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GERLAGFALVA. Gerlsdorf. Német, és tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Márjásy Uraság, lakosai katolikusok, ’s leg inkább ’s vásznat készítenek, fekszik a’ Karpat hegye alatt, legelője elég, fája mind a’ féle, a’ Szent Györgyi hegynek szomszédságában, határjának harmad része jó némű; de tekintvén több részének soványasságát, második Osztálybéli”.^[2]

1828-ban 133 háza volt 987 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gerlachfalva, (Gerlsdorf), tót falu, Szepes vmegyében, egy felemelkedett helyen, a Kárpátok tövében: 44 kath., 533 evang., 4 zsidó lak., kik főképen gyolcsszövésből s fejéritésből élnek, mellyet legszebben tudnak véghezvinni egész Szepességen. Határa igen sovány, s rakva van apró kavicsokkal. F. u. a Márjássy nemzetség. Ut. p. Lucsivna”.^[3]

1876-ban a falu csaknem teljesen leégett. Határából keletkezett Tátraszéplak település. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 580-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 809 lakosából 712 szlovák volt.

2021-ben 835 lakosából 42 (+22) cigány, 1 (+2) ruszin, 1 (+1) magyar, 737 (+16) szlovák, 8 egyéb és 46 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Nevezetességei

Nagy kiterjedésű határához tartozott a Magas-Tátra és Szlovákia legmagasabban fekvő pontja (Gerlachfalvi-csúcs, 2655 m), amely a faluról kapta a nevét, egyben a történelmi Magyarország területének legmagasabb hegycsúcsának számított.
Szent Kereszt Felmagasztalása templomából csak romok maradtak fenn.
Római katolikus temploma a 13. század második feléből származik, de a 18. században átépítették.
Evangélikus temploma 1800-ban épült klasszicista stílusban.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]