Menguszfalva

	Menguszfalva (Mengusovce)
	; Menguszfalva zászlaja
	; Menguszfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Poprádi
Rang	község
Első írásos említés	1398
Polgármester	Ján Šoltis
Irányítószám	059 36
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	PP
	Népesség
Teljes népesség	685 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	72 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	807 m
Terület	8,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 04′ 28″, k. h. 20° 08′ 20″49.074444°N 20.138889°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 28″, k. h. 20° 08′ 20″49.074444°N 20.138889°E
	Menguszfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Menguszfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Menguszfalva (szlovákul Mengusovce, németül Mengsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Fekvése

Poprádtól 13 km-re nyugatra, a Poprád jobb oldalán fekszik.

Története

A falu a 13. században keletkezhetett, sokáig a savniki apátság birtoka volt. Első írásos említése 1398-ból származik, amikor „Mengus” néven szerepel. A 16. század a Laszki, majd a Máriássy családé. Lakói híres teknőkészítők voltak, de emellett főként állattartással foglalkoztak. A 18. században fűrésztelep működött a faluban. 1787-ben 33 háza és 315 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MENGUSFALVA. Mengsdorf. Menkusovce. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Márjásy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Batisfalvának szomszédságában, és annak filiája, földgye Gerlachfalváéhoz hasonló.”^[2]

1828-ban 60 házában 425 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mengusfalva Mengusdorf, tót falu, Szepes vmegyében, Liptó vmegye szélén: 78 kath., 647 evang. lak., kik gyolcsot, teknőket csinálnak. Sovány, köves határ. Nagy erdő. Fürész- és lisztmalmok. F. u. b. Marjássy. Ut. p. Lőcse.”^[3]

Az első világháború előtt lakói közül sokan kivándoroltak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 354, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 579 lakosából 489 szlovák és 79 cigány volt.^[4]

2011-ben 641 lakosából 582 szlovák volt.

2021-ben 685 lakosából 11 (+25) cigány, 620 (+7) szlovák, 12 (+2) egyéb és 42 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Neves személyek

Itt szolgált Mohr Gedeon (1911-1974) író, történész.

Nevezetességei

A faluvégen 18. századi gerendákból épített malom áll.
Szent Tamás temploma a 13. század második harmadában épült kora gótikus stílusban, 18. századi festett famennyezete van.
Evangélikus temploma 1840-ben épült klasszicista stílusban.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
↑ ma7.sk

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]