Gnézda

Gnézda (Hniezdne)
Gnézda zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Ólublói
Rang	község
Első írásos említés	1275
Polgármester	Viktor Selep
Irányítószám	065 01
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	SL
Népesség
Teljes népesség	1428 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	534 m
Terület	17,98 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 18′, k. h. 20° 38′49.3, 20.6333333349.300000°N 20.633333°EKoordináták: é. sz. 49° 18′, k. h. 20° 38′49.3, 20.6333333349.300000°N 20.633333°E
Gnézda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gnézda témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gnézda (szlovákul: Hniezdne, korábban Gňazda, németül: Kniesen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Ólublótól 4 km-re nyugatra, az 543-as és 77-es utak kereszteződésében, a Poprád-folyó partján fekszik.

A települést egy Miklós nevű bíró alapította „Gnezdna” néven a 13. század közepén, a német soltészjog alapján. 1286-ban „Knysen” néven említik először. 1412-ben Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott. 1412-től 1772-ig Lengyelországhoz tartozott. Később újabb privilégiumokat kapott, melyek közül a legjelentősebb, hogy 1562-ben és 1566-ban megerősítették ősi adómentességi jogait. Ebben az időszakban kezdett kifejlődni a kézművesség is a városban. Lakói közt szabók, csizmadiák, kovácsok, sörfőzők voltak, akik 1636-ban céhekbe tömörültek. A 17. században alapították a település első egyházi iskoláját. 1696-ban egy tűzvészben 96 lakóház égett le, 1706-ban az egész város a templommal együtt leégett. Városképe a 18. század folyamán kezdett kialakulni, amikor számos késő barokk ház épült itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GNAZNA. Knizen, Gnazdo. Mező Város, Szepes Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai leginkább katolikusok, fekszik Podolinhoz nem meszsze, Poprád vizéhez is közel; egy azok a’ Városok közzűl, mellyeket Zsigmond Király a’ Lengyeleknek elzálogosított vala. Határja középszerű, réttye, legelője elég, fája mind a’ két féle, második Osztálybéli.”^[2]

A 19. században épültek jelentősebb épületei, 1820-ban a templom, 1840-ben a régi iskola. 1828-ban 1340 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Gnezda (Knezda, Kniezen), Szepes várm., a XVI. Szepesi városokhoz tartozó, a Poprád bal partján, ut. p. Lublyóhoz 3/4 órányira: 1338 kath., 3 evang. lak. Kath. paroch. templom. Német lakosi földmivelésből, mesterségekből, s kereskedésből élnek.”^[3]

Az 1877-es tűzvészben a templomtól a kismalomig az összes ház leégett. 1880-ban a városháza épült meg. Kénes forrására ekkor épült fel az első fürdő is, melyet a 20. század első felében korszerűsítettek. 1912-ben egy újabb tűzben a templom és tornya is károkat szenvedett. A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.

Fürdője a második világháborúban tönkrement. Lakossága 1946-ig német többségű volt, ekkor a németeket kitelepítették.

1910-ben 1080, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 1394 lakosából 1332 szlovák volt.

2011-ben 1463 lakosából 1338 szlovák és 72 cigány.

• Itt született 1813 körül Fuker András magyar orvosdoktor, szemész.
• Itt született 1845-ben Karsch Lollion kanonok, teológiai doktor és plébános.
• Itt hunyt el 1963-ban Jurán Vidor tanító, vadász, író, szerkesztő.

• Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt, római katolikus plébániatemploma 1820-ban épült klasszicista stílusban. Barokk oltárai a 18. században készültek.
• A városháza épülete 1880-ban épült.
• A központban a 18. századi szepességi építészet számos gyöngyszeme látható, falain a Szent Családot, a Szent Keresztet és Szent Flóriánt ábrázoló faliképekkel.

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Gnézda Szlovákia térképén
• Gnézda története (szlovákul)
• E-obce.sk