Poprádfalu

	Poprádfalu; (Forbasy)
	A poprádfalusi Szent Dorottya templom
	; Poprádfalu; zászlaja
	; Poprádfalu; zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Ólublói
Rang	község
Első írásos említés	1311
Polgármester	Július Vyrostek
Irányítószám	065 01
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	SL
	Népesség
Teljes népesség	459 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	91 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	537 m
Terület	4,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 17′ 50″, k. h. 20° 36′ 50″49.297222°N 20.613889°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 50″, k. h. 20° 36′ 50″49.297222°N 20.613889°E
	Poprádfalu; weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Poprádfalu; témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Poprádfalu (1899-ig Forbasz, szlovákul: Forbasy, németül: Forbs) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

Ólublótól 6 km-re nyugatra, a Poprád jobb oldalán.

Nevének eredete

Eredeti neve Forbasz volt, de mivel ez gúny tárgyává vált, ezért az országos helynévrendezés során kapta a mai nevét.

Története

A települést 1311-ben „Fyrbaz” alakban említik először. 1408-ban „Furbas” volt a neve, az ólublói váruradalom része volt. 1412 és 1772 között zálogbirtokként Lengyelországhoz tartozott. 1553-ban 11 jobbágytelke volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FORBÁS. vagy Forbász. Elegyes helység Szepes Vármegyében, egy a’ XVI. Szepesi Városok közzűl, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Gnezda mező Várostól 1/4. órányira; mivel más javai nintsenek, a’ Királyi jó téteményeken kivűl, határja is soványas, ’s nehezen miveltetik, harmadik Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 62 házában 451 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Forbasz, német és tót falu, Szepes vmegyében, rónaságon, a Poprád partján, mellytől gyakran egészen elöntetik. Van 440 r. kath. lakosa, 8 urb. telke, 16 zsellére. Az erdőn kivül majorsági birtok itt nincsen. A falu Gnezda anyaegyházhoz csatoltatott, s Lőcsétől 6 3/4 órányira fekszik. Birja Aranyosy János.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.

A háború után főként mezőgazdasági település, de lakói közül sokan ácsok, kőművesek voltak. 1927-ben az egész falu leégett. Később lakói Ólubló, Szvit, Kassa és Ostrava ipari üzemeiben dolgoztak.

Népessége

1910-ben 314, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 370 lakosából 367 szlovák volt.

2011-ben 410 lakosából 401 szlovák volt.

Nevezetességei

Római katolikus temploma korábbi alapokon a 17. század végén épült.
Kénes ásványvízforrásai vannak.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]