Hajtóka

	Hajtóka (Hajtovka)
	; Hajtóka zászlaja
	; Hajtóka zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Ólublói
Rang	község
Első írásos említés	1427
Polgármester	Pavol Nosek
Irányítószám	065 45
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	SL
	Népesség
Teljes népesség	68 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	26 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	538 m
Terület	3,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 17′ 45″, k. h. 20° 46′ 22″49.295833°N 20.772778°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 45″, k. h. 20° 46′ 22″49.295833°N 20.772778°E
	Hajtóka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hajtóka témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hajtóka (szlovákul: Hajtovka, ukránul Hajtúvka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

Ólublótól 6 km-re keletre, a Poprád bal partján fekszik.

Története

A falu a 14-15. század fordulóján keletkezett. 1427-ben Sáros vármegye adóösszeírásában „Ayathuagasa” néven említik először, ekkor 6 adózó portája volt, a palocsai uradalomhoz tartozott. Lakossága a 16. században elmenekült vagy elpusztult, később helyükre ruszinokat telepítettek ide. Ekkor szerepel mai nevén először „Haythofka” alakban. A palocsai uradalomhoz tartozott. Kicsi falunak számított, 1787-ben 27 háza volt 196 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HAJDÚKA. Hajduska. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Palocsay Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Plavnitzának szomszédságában, mellynek filiája, határja ha jol trágyáztatik, meglehetős termékenységű, fája, és legelője van.”^[2]

1828-ban 35 háza volt 271 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, mészégetéssel és halászattal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hajtuvka, orosz falu, Sáros vmegyében, Szepes vmegye szélén, a Poprád mellett: 73 romai, 214 g. kath. lak., fűrész- és lisztmalmokkal; fenyves erdővel. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. p. Eperjes.”^[3]

Az első világháborúban 28 hajtókai harcolt, közülük öten estek el. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Később is megőrizte mezőgazdasági jellegét, de lakói közül sokan Ólubló üzemeiben dolgoznak.

Népessége

1910-ben 207, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 90 lakosából 84 szlovák volt.

2011-ben 79 lakosából 57 szlovák és 13 ruszin.

Nevezetességei

Szűz Mária Születése tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1872-ben épült, 1932-ben és 1963-ban megújították.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 13.)
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 13.)

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]