II. Henrik navarrai király

	II. Henrik
	Albret Henrik; Navarrai Henrik
	Andorra társhercege
	II. Henrik, Léonard Limosin festménye, Metropolitain Museum of Art, New York
	Navarrai Királyság (Alsó-Navarra) királya
	Enrique II/Henrike II.a
	Uralkodási ideje
	1517. február 12. – 1555. május 29.
Koronázása	nem koronázták meg;
Elődje	I. (Foix) Katalin
Utódja	III. (Albret) Johanna
	Albret Hercegség hercege
	Henri I
	Uralkodási ideje
	1522. október 1. – 1555. május 29.
Elődje	I. (Nagy) Alain
Utódja	I. (Albret) Johanna
	Foix Grófság grófja
	Henri I/Enric I
	Uralkodási ideje
	1517. február 12. – 1555. május 29.
Elődje	I. (Foix) Katalin
Utódja	I. (Albret) Johanna
	Béarni Algrófság algrófja
	Henri I/Enric I
	Uralkodási ideje
	1517. február 12. – 1555. május 29.
Elődje	I. (Foix) Katalin
Utódja	I. (Albret) Johanna
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Albret-ház
Született	1503. április 25.; Zangoza/Sangüesa, Navarra
Elhunyt	1555. május 29. (52 évesen); Hagetmau, Franciaország
Nyughelye	Lescari Székesegyház, Pau mellett; 1555. július 25.
Édesapja	III. János, Tartas algrófja, iure uxoris navarrai király (1477–1516)
Édesanyja	I. Katalin navarrai királynő (1470–1517)
Testvére(i)	Albret Károly navarrai királyi herceg; Albret Anna navarrai régensnő; Albret Izabella navarrai hercegnő; Pedro de Albret; Albret Katalin caeni apátnő; Albret Kvitéria montivilliers-i apátnő; Albret András vianai herceg; Albret Magdolna navarrai királyi hercegnő;
Házastársa	Valois Margit francia királyi hercegnő, Angoulême grófnője és özvegy alençoni hercegnő (1492–1549)
Gyermekei	Feleségétől:; 1. Johanna (1528–1572); 2. János (1530–1530); 3. N. (leány) (1533 körül–1533 körül); 4. N. (leány) (1533 körül–1533 körül); Ágyasától, Marianne Alespée úrnőtől:; 5. János
	II. Henrik aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz II. Henrik témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a navarrai királyról szól. Hasonló címmel lásd még: II. Henrik (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk II. Henrik navarrai királyról szól. Hasonló címmel lásd még: Navarrai Henrik (egyértelműsítő lap).

II. Henrik (Zangoza/Sangüesa,^[1] Navarra, 1503. április 25. – Hagetmau, Franciaország, 1555. május 29.), baszkul: Henrike II.a Labritekoa, occitánul: Enric II de Labrit, franciául: Henri II d'Albret, katalánul: Enric II Albret, spanyolul: Enrique II de Albret, navarrai király, Albret ura és (1550-től) hercege, Foix és Bigorre grófja, Béarn algrófja, Andorra ura. Az Albret-ház tagja. IV. (Bourbon) Henrik (1553–1610) francia és navarrai király nagyapja. Ő volt az utolsó navarrai király, aki az egész Navarrai Királyságot birtokolhatta, még ha csak egy rövid ideig is, mikor 1521-ben sikerült francia segítséggel visszafoglalnia az 1512 óta kasztíliai kézben levő fővárost, Pamplonát a spanyoloktól, de miután V. Károly német-római császár csapatai újra elfoglalták az ország ősi székhelyét, már csak az ország északi csücskére, Alsó-Navarrára terjedt ki az uralma. Navarra északi területéről végül 1530-ban mondott le V. Károly, és ez tette teljessé Navarra azóta is fennálló szétszakítottságát Franciaország és Spanyolország között. Húga, Izabella I. (Szapolyai) János magyar király menyasszonyjelöltje volt 1532-ben. Öccse és annak haláláig az örököse, Károly Nápolynál esett el 1528-ban 17 évesen.

Élete

Apja az Albret-házi III. János (1477–1516) iure uxoris navarrai király, anyja a Foix-házból származó I. Katalin (1470–1517) navarrai király.

Nyolc nappal a bátyja, András Phoebus halála után, aki 1503. április 17-én hétfőn másfél évesen meghalt,^[2] 1503. április 25-én kedden született az új fiúörökös, Henrik, aki ezért rögtön Navarra trónörököse lett, és ezzel elnyerte a Viana hercege címet, így a bánatot újra az öröm váltotta fel a navarrai királyi családban. Már nyolc hónaposa korában, 1503. december 23-án felmerült az eljegyzése a katolikus királyi pár, I. Izabella kasztíliai királynő és II. Ferdinánd aragóniai király 1501-ben született unokájával, Habsburg Izabella főhercegnővel, aki a következő évben a nagyanyja halálával trónra lépő II. Johanna kasztíliai királynő és I. Fülöp kasztíliai király másodszülött lánya volt.^[3]

A nemes lovagként számon tartott navarrai király az egész életét annak szánta, hogy az 1512. évi elfoglalását követően, 1515-ben Kasztília részévé nyilvánított Dél-Navarrát, avagy Felső-Navarrát, visszaszerezze. 1521-ben francia katonai segítséggel sikerült visszafoglalni egész Navarrát a fővárossal, Pamplonával együtt, amikor a baszk származású Loyolai Szent Ignác súlyos sebet kapott, és az ekkor tapasztalt látomásainak hatására tért meg. Ugyanakkor a spanyol ellentámádásnak nem tudott ellenállni, így csak a Pireneusokon túl fekvő, és a spanyolok számára nehezen védhető Alsó-Navarrát tudta megtartani.

Felesége, Valois Margit (1492–1549), akinek II. Henrik a második férje volt, a Valois-házból származott, Károlynak (1459–1496), Angoulême grófjának és Lujza (1476–1531) savoyai hercegnőnek a leánya, a reneszánsz francia uralkodónak, I. Ferenc (1494–1547) királynak a nővére, aki Navarrai Margit néven a pikáns történeteiről ismert Heptameron szerzője.

II. Henrik francia oldalon részt vett 1525-ben a paviai csatában, melyet I. Ferenc elveszített V. Károly (1500–1558) császár ellen. A navarrai király fogságba esett, ahonnan kalandos úton szökött meg.

II. Henriket a lánya, III. Johanna (1528–1572) követte a navarrai trónon.

Gyermekei

Feleségétől, Valois Margit (1492–1549) francia királyi hercegnőtől, Angoulême grófnőjétől és özvegy alençoni hercegnőtől, 4 gyermek:
- Johanna (1528–1572), III. Johanna néven navarrai királynő, 1. férje III. Vilmos (1516–1592), Kleve, Jülich és Berg hercege, elváltak,^[4] gyermekeik nem születtek, 2. férje Bourbon Antal (1518–1562), Vendôme hercege, iure uxoris navarrai király, 5 gyermek, többek között:
  - (2. házasságából): Bourbon Henrik (1553–1610), III. Henrik néven navarrai király, IV. Henrik néven francia király
- János (Blois, 1530. július 15. (körül) – Alençon, 1530. december 25.), Viana hercege, navarrai trónörökös
- N. (leány) (1533 körül–1533 körül), iker, halva született
- N. (leány) (1533 körül–1533 körül), iker, halva született
Ágyasától, Marianne Alespée úrnőtől, 1 fiú:
- János (Jean Alespée), felesége Tècle de La Brunetière, 1 fiú:
  - József (Joseph Alespée), Castelviel ura

Családfa

Alain albret-i úr
* 1440 körül
† 1522

Châtillon-Blois Franciska
* 1451
† 1485

Gaston vianai herceg
* 1444/5
† 1470. XI. 23.

Valois Magdolna
* 1443. XII. 1.
† 1495. I. 23.

III. János navarrai király
* 1477
† 1516. VI. 17.

I. Katalin navarrai királynő
* 1470
† 1517. II. 12.

		1 Valois Margit * 1492. IV. 11 † 1549. XII. 21. OO 1527. I. 27.		II. Henrik * 1503. IV. 25. † 1555. V. 29.		n Marianne Alespée * ? † ? OO ágyas

	1		1		1		1		n
III. Johanna * 1528. XI. 16. † 1572. VI. 9.		János * 1530. VII. 15. (körül) † 1530. XII. 25.		N. (ikerleány) * 1533 körül † 1533 körül		N. (ikerleány) * 1533 körül † 1533 körül		János * ? † ?

Jegyzetek

↑ A város baszkul: Zangoza, spanyolul: Sangüesa. Mindkét elnevezés hivatalos használatban van.
↑ Lásd Anthony (1931: 11).
↑ Lásd Anthony (1931: 24).
↑ Klevei Vilmos 2. felesége Habsburg Mária, I. Ferdinánd magyar király és Jagelló Anna magyar királyné lánya lett, akitől születtek gyermekei. Ugyanakkor Vilmos herceg VIII. Henrik angol király sógora is volt, miután az angol király feleségül vette Vilmos nővérét, Klevei Annát.

Irodalom

Anthony, Raoul: Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: Lásd Külső hivatkozások
Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968–1969.
Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.