Folytatta édesapja, III. Iván politikáját, és a kis független orosz fejedelemségeket Moszkva uralma alatt egyesítette: Pszkovot1510-ben, Sztarodubot és Novgorodot1523-ra kebelezte be.[2] Államát azzal is meg erősítette, hogy Szmolenszket1514-ben elhódította Litvániától.[3] Seregeit 1514-ben Orsánál legyőzték a litvánokat, de országa sokat szenvedett a krími és kazáni tatárok pusztító betöréseitől.[3] Egyik leghűségesebb támogatója Dániel metropolita, aki jóváhagyta egyházilag elfogadhatatlan válását meddő feleségétől 1525-ben.[3] Vaszilij letörte azon bojárok ellenállását is, akik kifogásolták önkényuralkodói módszereit.[3] Fiára, Rettegett Ivánra területileg megnövelt, megerősített és központosított államot hagyott.[3]
↑Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. Szerk. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4
, 667. oldal