|
IV. Harald norvég király
IV. Harald Magnusson vagy Harald, Krisztus szolgája (1094[1] – 1136. december 14.[1]) norvég király 1130-tól haláláig. Állítólag III. Magnus fiaként született Írországban. Hogy ezt bebizonyítsa, tűzpróbán kellett részt vennie.[2] Kilenc, fehéren izzóra tüzesített ekevason kellett végiglépkednie, azután bekötözött lábbal ágyba feküdni, mígnem harmadnapra két püspök is megvizsgálta és semmiféle sebet nem talált a lábán.[2] Erre kikiáltották IV. Magnus uralkodótársává, aki viszont elűzte és Haraldnak dán segítséggel kellett visszaszereznie jogos királyságát.[2] Ám nem sokkal később eltávolította Magnust a trónról és egyedül kezdett uralkodni, a stavangeri püspököt pedig – aki a király kincseit, köztük a Szent Keresztről való forgácsot ellopta – felakasztatta.[2] Harald ellen nemsokára viszont egy Sigurd Slembi nevezetű ember lázadt fel, akit a király elfogatott és csónakon börtön felé szállíttatta, azonban az a tengerbe ugorva elmenekült.[2] Csakhamar bosszút is állt elszenvedett sérelmeiért: 1136 decemberében Harald Bergenben lévő szállásán Sigurd meggyilkolta az ittasan fekvő királyt.[2] De nem követhette a trónon, mert azt Harald fiai, Inge, Sigurd és Eystein kapták meg. Gyermekei
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
