IV. Olaf norvég király

	IV. Olaf
	Dánia királya
	Uralkodási ideje
	1376. május 3. – 1387. augusztus 3.
Elődje	IV. Valdemár
Utódja	I. Margit
	Norvégia királya
	Uralkodási ideje
	1380. július 29. – 1387. augusztus 3.
Elődje	VI. Haakon
Utódja	Margit
	Svédország királya
	Uralkodási ideje
	1385 – 1387
Elődje	Albert
Utódja	Albert
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Folkung-ház
Született	1370. december; Akershus kastély, Oslo
Elhunyt	1387. augusztus 3. (16 évesen); Falsterbo kastély
Nyughelye	Sorø;
Édesapja	VI. Haakon
Édesanyja	I. Margit
Házastársa	nem nősült meg
Gyermekei	nem születtek
	A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Olaf témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a dán királyról szól. Hasonló címmel lásd még: II. Olaf (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk a norvég királyról szól. Hasonló címmel lásd még: IV. Olaf (egyértelműsítő lap).

IV. Olaf Haakonsson (Oslo, 1370. december – 1387. augusztus 3.^[5]) Dánia (1376–1387) és Norvégia (1380–1387) királya, előbbi II. Olaf néven. Svédországban ellenkirályként lépett föl Albert svéd király ellen (1385–1387) IV. Olaf néven. Ő volt az utolsó középkori norvég király, aki norvég földön, Oslóban született, és egészen a XX. századig, V. Harald 1937-es születéséig, aki szintén Oslóban jött a világra, nem volt erre példa.

Élete

VI. Haakon norvég király és dániai Margit (a későbbi I. Margit dán királynő), IV. Valdemár dán király leányának a fia volt.

Valdemár halála (1375) után Olafot ültették Dánia trónjára (1376^[6]), majd édesapja utódaként a norvég korona is reá szállt.^[6]^[7] (A két ország 1814-ig perszonálunióban maradt.) Norvégiát államtanács irányította^[8] de a hatalom elsősorban Olaf édesanyjának a kezében összpontosult,^[8] aki Norvégia, Dánia és Svédország egyesítésére törekedett.^[7] Olaf 1385-ben érte el az uralkodáshoz szükséges kort^[6]^[9] (ekkor formálisan svéd királlyá választották), de haláláig édesanyja gyámsága alatt állott.^[6]

Korai halála után édesanyja, Margit régens-királynőként uralkodott Dánia–Norvégiában. 1396-ban Svédországra is kiterjesztette hatalmát, a kalmari unióbansikerrel egyesítette a három skandináv királyságot perszonálunióként, egyetlen korona alatt.

Olav, a trónkövetelő szélhámos

1402-ben dán kereskedők egy csoportja azt állította, hogy a poroszországi Graudenzben (ma Grudziądz, Lengyelország) megtalálták az „igazi” Olavot, aki anyja intrikái miatt szorult ki a hatalomból, és szegény, szánalomra méltó emberként élt. Margit parancsára a szélhámost elfogták, Svédországba hozták, felségárulásért halálra ítélték és máglyán megégették.

Megjelenése játékfilmben

2021-ben mutatták be Az észak királynője című, nagyszabású dán mozifilmet, Charlotte Sieling rendezésében, nemzetközi szereplőgárdával. A címszereplő Margit királynőt Trine Dyrholm, Pomerániai Erik királyt Morten Hee Andersen, a Graudenzből érkezett, magát Olaf királynak valló trónkövetelőt Jakob Oftebro alakítja. A filmbéli fikció szerint Ál-Olaf(wd) bizonyítani tudja igazságát, de tragikus politikai válságot okoz.^[10]

Jegyzetek

↑ Halála a Folkung-ház férfiágának kihalását is jelentette Svédországban és Norvégiában.
↑ Olaf után 550 évig (A ma uralkodó V. Harald norvég király 1937-es születéséig) egyetlen norvég király sem született norvég földön.
↑ ^a ^b http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/norwegen/olaf_4_koenig_1387.html
↑ https://archive.today/20120526191329/homepage.mac.com/crowns/
↑ Folkunga family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
↑ ^a ^b ^c ^d Révai nagy lexikona, XIV. kötet (Mons–Ottó), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1916, 671. oldal
↑ ^a ^b Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 516. oldal
↑ ^a ^b Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 190. oldal
↑ Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-9257-00-1, 14. kötet, 77. oldal
↑ Az észak királynője az Internet Movie Database oldalon (angolul)