Karancs (hegység)
A Karancs (szlovákul: Mučínska vrchovina, am. Mucsényi-hegység) kisebb hegyvonulat a szlovák-magyar határon. Legmagasabb pontja a Karancs (725,1 m).[1] Néha „palóc Olümposznak” is nevezik. KialakulásaA hegy miocén korú andezitvulkánok csoportja. FöldrajzÉszaknyugaton az Ipoly völgye, délen a Dobroda-patak völgye, keleten a Medves–Ajnácskői-hegység határolja. A Medves–Ajnácskői-hegységgel közös kistájként alkotja a Karancs–Medves-vidéket. Jellemzőek rá a meredek lejtők, a relatív szintkülönbség pár kilométeren belül elérheti az 500 m-t (Karancslapujtő központja 200 m, a tőle 2–2,5 km-re lévő Karancs 725 m). A sok völggyel szabdalt hegység lába északnyugatra 15 km hosszan elnyúlik. ÉghajlatÉghajlata mérsékelt övi hegyvidéki. Mikroklímája eléggé hűvös: az évi középhőmérséklet 6–7 °C; a környező falvaké közel 9 °C. Télen, ha erős a lehűlés, a völgyekben a hőmérséklet gyakran -20 °C alá süllyed, a csúcsokon az ilyen hideg jóval ritkább. Az évi csapadékmennyiség általában 650–700 mm között ingadozik; területi és időbeli eloszlása is egyenetlen: késő őszi, téli és kora tavaszi időszakban 250–300 mm csapadék esik, míg ezen kívül eső időszakban 350–400 mm is. Az uralkodó szélirány ÉNY-i. A napfényes órák száma évi 1900-nál kevesebb. A januári középhőmérséklet -4 °C körül alakul, a júliusi 18 °C körül. A legelső hó általában október–november tájékán esik le, a legutolsó hó március–áprilisban olvad el. VízrajzVízrajzi jelentősége, hogy a hegységben húzódik a Duna és a Tisza vízválasztója. Patakok nem nagyon erednek innen. Kisebb forrásai a Tarján-patakot táplálják. ÉlővilágRészletesebben lásd: Karancs-Medves-vidék növényzete. A Karancs növényföldrajzi értelemben az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék Agriense flórajárásának része; a flórajárás átnyúlik a Felvidékre. A barna medve Magyarország mai területéről az 1850–1860-as években kipusztult; az ezt követő másfél évszázadban csak egy-egy esetben fordult elő. Legkésőbb 2014 elejétől azonban újra állandóvá vált a jelenléte, többek között ezen a területen (Etes, Karancsság és Karancslapujtő környékén) – a következő télen már valószínűleg át is telelt egy példány.[2] Települések
KözlekedésOrszágutakVasutakLátnivalók
Jegyzetek
|