|
Pesti-hordalékkúpsíkság
A Pesti-hordalékkúpsíkság földrajzi kistáj (földrajzi tájegység) Magyarországon. A síkság az Alföld nagytáj, ezen belül a Duna menti síkság középtáj részét képezi. Köznapi elnevezése a rövidebb Pesti-síkság. Határai és leírásaHatárai északról és keletről az Északi-középhegység (Börzsöny, Cserhát, Gödöllői-dombság és Monor–Irsai-dombság), nyugatról a Duna, délről a Csepeli-sík és a Kiskunság. A Pesti hordalékkúpsíkság legalacsonyabb pontja a 98 méteres tengerszint feletti magasságú Duna, míg a legmagasabb pontja a 251 méter magas, ami egyben a Duna menti síkság legmagasabb pontja is. A tájegység egy dél felé nyitott, félmedenceszerű kistáj, amely kelet felé, a magasabb teraszok irányába lépcsőzetesen emelkedik. A teraszok nagyjából észak-dél irányú sávjait a Duna bal parti mellékvizeinek völgyei nyugat-kelet irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalják. Az átlagos relatív relief 8 m/km2. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság.[1] A tájegység a Duna menti síkság északi, elkeskenyedő részét képzi, melyet a Budai-hegység és a Gödöllői-dombság közé ékelődő hordalékkúp-teraszok tagolnak.[2] Jelentős hányadát települések és mezőgazdasági területek foglalják el. Növény fajszám: 400-600, ezen belül védett fajok száma 40-60.[3] Talán a legismertebb mocsaras területe a Merzse-mocsár, amely Budapest XVII. kerülete szélén található. TelepülésekA tájegység települései (a Szentendrei-sziget települései nélkül, északról délre):
JegyzetekForrásokTovábbi információk
|
||||||||||||||||||||
