Kozma Mihály (labdarúgó)
Kozma Mihály (Tápé, 1949. szeptember 1.) magyar válogatott labdarúgó, csatár, Kozma György és Kozma Zoltán élvonalbeli labdarúgók bátyja. PályafutásaA ma már Szegedhez tartozó Tápén született 1949. szeptember 1-jén. KlubcsapatokbanSzegeden kezdett focizni, a magyar élvonalban 17 és fél évesen, 1967. március 5-én mutatkozott be, egy Haladás elleni 0-0-s mérkőzésen (egyből kezdőként az 1967-es bajnoki szezon nyitófordulójában). Ezen a mérkőzésen, Kozma csapattársaként debütált az élvonalban a később szintén szép labdarúgó karriert befutó, ám tragikus körülmények között fiatalon elhunyt Pusztai László is. Kozma gólerős játékára – első szezonjában 11 gólt szerezve házi gólkirály lett, sokatmondó, hogy a második a házi ranglistán a 4-4 gólos Pusztai és Hajós Imre volt – hamar felfigyeltek és így került Kispestre a Honvédhoz. 1975 nyarán először került megrendezésre a Bajnokok Tornája, amelyen az addig magyar bajnoki címet szerző csapatok indulhattak. Az augusztus 6-i döntőt a Honvéd nyerte 4-1-re az Újpest ellen, viszont a mérkőzésen Kozma súlyos térdsérülést szenvedett, legközelebb csak bő 7 hónap múlva, az 1975-76-os bajnoki szezon legelső tavaszi fordulójában tudott pályára lépni (góllal tért vissza a Zalaegerszeg ellen). A semmiképp sem szándékos sérülést okozó játékost (Horváth Józsefet, vagy becenevén Vörit) – 6 hónapos eltiltása ellenére – a magyar sportsajtó annyira kikezdte, hogy saját bevallása szerint is ez volt az egyik oka annak, hogy még abban az évben – korabeli szóhasználattal élve – disszidált. Mivel Horváthot nem engedték be Kozmához a kórházba, a két játékos – akik az ifjúsági válogatottban korábban csapattársak is voltak – csak 2019 májusában, a Horváth 70. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen találkozott a sérülést követően először.[1][2] Kozma a sérülését megelőzően háromszor volt magyar gólkirály. Négy bajnoki ezüstérem után az 1979-1980-as szezonban tudott magyar bajnok lenni (a Honvéd Tichy Lajos irányításával 25 szezon után lett bajnok). 1981-ben a genki Waterschei (ez az azóta már megszűnt klub a KRC Genk jogelődje) játékosa lett, itt csapattársa volt Martos Győző is. A belga klubbal az 1981-82-es szezonban kupagyőzelmet ünnepelhetett, de a következő idényben már újra a Honvédban játszott, így kimaradt a Waterschei nagy kupameneteléséből. Második magyar bajnoki címét már Belgiumból visszatérve szerezte a Honvéddal (1983-84), ekkor azonban már többnyire csere volt, az idény végével – 34 és fél évesen – vissza is vonult, a Honvéd így már Kozma nélkül lett a következő szezonban bajnok és kupagyőztes is... Karrierje során Kozma Mihály 386 magyar bajnoki mérkőzésen 235 alkalommal volt eredményes (0,609 gól / mérkőzés), ezzel 16. a magyar bajnokság mindenkori góllövő listáján. Visszavonulása óta senki sem szerzett a magyar bajnokságban annyi gólt, mint ő (a legjobban egykori játékosa, Illés Béla közelíttette meg, aki karrierje során 215 magyar bajnoki gólt szerzett). Bozsik József (447 találkozó) és Puskás Ferenc (350) után ő lépett pályára legtöbbször bajnoki mérkőzésen a Honvédban (342), a Honvéd örökös bajnoki góllövő listáján 219 góllal ugyancsak harmadik (a 358 gólos Puskás és egykori edzője, a 244 gólos Tichy mögött). A válogatottbanAz 1968-as olimpiáról (és így az olimpiai aranyról) egy combsérülés miatt maradt le.[3] 1969 és 1975 között 17 alkalommal játszott a magyar válogatottban hivatalos mérkőzésen, ezeken a találkozókon 3 gólt szerzett. 2 ezek közül olimpiai tornán, vagy annak selejtezőjén született, a harmadik pedig az 1974-es labdarúgó VB számunkra sorsdöntő, svédek elleni selejtezőjén. Az 1972-es belgiumi Európa-bajnokságon 4. helyezést ért el a csapattal, a szovjetek elleni elődöntőben nem, csak a házigazda belgák elleni bronzmérkőzésen lépett pályára. Ugyanezen év őszén a müncheni olimpián ezüstérmes, a tornán négy mérkőzésen egy gólt szerzett (a brazilok elleni csoporttalálkozót az MLSZ nem tekinti hivatalosnak). Sportvezetőként1984-től 1986-ig a Honvéd utánpótlásánál dolgozott edzőként. 1986-tól a labdarúgó-szakosztály vezetője, 1991-től a Kispest-Honvéd FC igazgatója lett. 1995 januárjában vezetőedzőnek nevezték ki, amit 1995 április végéig töltött be. Mérlege 7 bajnoki találkozón 2 győzelem, 1 döntetlen és 4 vereség (10-13-as gólkülönbség), 5 bajnoki pont. Utódja Török Péter lett. Sikerei, díjai
StatisztikaMérkőzései a válogatottbanJegyzetek
Források
|