Morvamogyoród

	Morvamogyoród (Moravské Lieskové)
	; Morvamogyoród zászlaja
	; Morvamogyoród zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Vágújhelyi
Rang	község
Első írásos említés	1398
Polgármester	Róbert Palko
Irányítószám	916 42
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	NM
	Népesség
Teljes népesség	2539 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	69 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	301 m
Terület	36,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 49′ 10″, k. h. 17° 47′ 45″48.819444°N 17.795833°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 10″, k. h. 17° 47′ 45″48.819444°N 17.795833°E
	Morvamogyoród weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Morvamogyoród témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Morvamogyoród (1899-ig Morva-Lieszkó, szlovákul Moravské Lieskové) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése

Vágújhelytől 7 km-re északra fekszik.

Története

Amint azt az itt előkerült cserépmaradványok is tanúsítják, területén már az újkőkorban is laktak emberek. A korai bronzkorban a lausitzi kultúra emberének települése állt ezen a helyen.

A mai falu a kerület egyik legősibb települése, a középkori Magyarországot Csehországgal összekötő fontos kereskedelmi út mellett keletkezett. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a beckói uradalmat a lengyel származású Stiborich Stíbor vajdának adta. 1398-ban „Leskow” néven említik először, Beckó várának tartozéka volt. A település később a Bánffy, majd a Nádasdy család birtoka lett. 1477-ben „Lezko” alakban említi oklevél. A neve mellett 1549-ben tűnik fel először a Morva- jelző „Ljezko Moravicale” alakban. 1598-ban malom és 137 ház állt a településen. 1720-ban két malma, szőlőhegye, 96 adózó portája állt, közülük 48 zsellér volt. 1784-ben az első népszámlálás 395 házat, 496 családot és 2492 lakost talált itt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel, favágással foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LIESZKO. Moravicza Lieszko. Elegyes falu Trentsén Várm. földes Ura G. Révay Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Vág Újhelyhez fél mértföldnyire, földgye termékeny, legelője, réttye, fája elegendő.”^[2]

1828-ban 413 házában 2322 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Lieskova, vagyis Morva Lieszko, tót falu, Trencsén vgyében, Nyitra vármegye szélén: 938 kath., 1938 evang., 193 zsidó lak. Kath. és evang. anyatemplom. Synagoga. Határja nagy, de hegyes és sovány; legelőlőjén jó teheneket tart. Lakosai sok irtásokat csinálnak. F. u. a beczkói uradalom. Ut. posta Trencsén.”^[3]

Hitelszövetkezetét 1906-ban alapították. A simonyi cipőgyárnak működött itt üzeme. A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 4820, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2440 lakosából 2345 szlovák volt.

2011-ben 2521 lakosából 2294 szlovák volt.

Neves személyek

Itt született 1879-ben Petrásek Ágoston csehszlovákiai politikus, római katolikus szerzetes pap.
Itt született 1946-ban Dušan Mitana szlovák író, forgatókönyvíró és dramaturg.

Nevezetességei

Római katolikus templomát a 15. században épült gótikus templom helyén emelték 1912-ben neoromán stílusban.
Evangélikus temploma 1786-ban épült, tornyát 1895-ben készítették, 1975-ben megújították.
Szilvay-kastély.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 22.)
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 22.)

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]