Felsőszerdahely

	Felsőszerdahely (Horná Streda)
	; Felsőszerdahely zászlaja
	; Felsőszerdahely zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Vágújhelyi
Rang	község
Első írásos említés	1263
Polgármester	Ľubomír Krajňanský
Irányítószám	916 24
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	NM
	Népesség
Teljes népesség	1384 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	131 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	169 m
Terület	9,83 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 39′ 24″, k. h. 17° 50′ 32″48.656667°N 17.842222°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 24″, k. h. 17° 50′ 32″48.656667°N 17.842222°E
	Felsőszerdahely weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszerdahely témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőszerdahely (1898-ig Vág-Szerdahely, szlovákul Horná Streda) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése

Vágújhelytől 11 km-re délre, a Vág jobb partján fekszik.

Története

A mai falu területén már Nagymorávia idején szláv település állt.

A települést 1263-ban "Zeredahel" alakban említik először, amikor IV. Béla király a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak adta. Régi gótikus templomát 1353-ban építették, helyére 1728-ban új templomot építettek. A 17. századtól birtokosai a nagyszombati jezsuiták, majd 1773-tól az Esztergomi egyházmegye volt. A 18. században az Erdődy család szerzett birtokot a településen. 1715-ben 16 malma és 76 háztartása létezett. 1753-ban 88 család lakta. 1787-ben 86 házában 453 lakos élt. 1828-ban 84 háza és 585 lakosa volt. 1813-ban a Vág okozta nagy árvízben majdnem az egész falu megsemmisült. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "Vág Szerdahely. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, ’s mintegy 16 kuriális Nemesek is laknak benne, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1/2 órányira; határja jó termékenységű, legelője hasznos, erdeje is van."^[2]

Fényes Elek szerint "Szerdahely (Vágh-), tót falu, Nyitra vmegyében, 584 kath., 9 zsidó lak. A Vágh bal partján, Pőstyéntől északra 1 órányira, termékeny sík határral, vizimalmokkal. F. u. gr. Erdődyné."^[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 796, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1266 lakosából 1246 szlovák volt.

2011-ben 1288 lakosából 1206 szlovák volt.

2021-ben 1384 lakosából 1 magyar, 1 (+3) cigány, 1342 (+4) szlovák, 14 egyéb és 26 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Neves személyek

Itt született 1819-ben Vidliczkay József ügyvéd és országgyűlési képviselő^[5]
Itt született 1868-ban Marek József Kossuth-díjas állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.
Itt született 1873-ban Frey Ernő ideggyógyász, egyetemi magántanár, kórházi főorvos.

Nevezetességei

A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1728-ban épült, a korábbi gótikus templom helyén. 1924-ben bővítették.
17. századi jezsuita kolostorának romjai, mely az 1813-as árvízben pusztult el.
18. századi barokk Szentháromság-oszlop.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk
↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] 7.sk

[5] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]