Temetvény

	Temetvény (Hrádok)
	A római katolikus templom.
	; Temetvény zászlaja
	; Temetvény zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Vágújhelyi
Rang	község
Első írásos említés	1426
Polgármester	Rastislav Beňo
Irányítószám	916 33
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	NM
	Népesség
Teljes népesség	737 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	27 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	196 m
Terület	24,13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 17° 52′ 60″48.697222°N 17.883333°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 17° 52′ 60″48.697222°N 17.883333°E
	Temetvény weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Temetvény témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Temetvényről szól. Hasonló címmel lásd még: Hrádok (egyértelműsítő lap).

Temetvény (szlovákul Hrádok) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.

Fekvése

Vágújhelytől 11 km-re délkeletre, a Vág bal partján fekszik. Erdő borította hegytetőn állnak várának emeletnyi magas maradványai.

Története

Temetvény várát a tatárjárás után építették a Rosd nembeli Demeter és Mihály ispánok, akik megvédték a trónharcok során is. Uradalmi központ volt, melyhez 11 falu tartozott. A 14. században Csák Máté tulajdonában találjuk, majd az Ujlakyaké, a Thurzóké, végül a 17. században a Bercsényieké lett. Itt született 1665. december 6-án gróf Bercsényi Miklós, Ung vármegye főispánja, kuruc főgenerális, és innen menekült 1701-ben Lengyelországba. A vár a 18. században elveszítette jelentőségét, azóta pusztul.

A települést 1246-ban említik először Temetvény várának tartozékaként. 1348-ban "Hradnuk", 1452-ben "Haradnak" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A vár tartozékaként birtokosai a vár mindenkori tulajdonosai voltak. 1453-ban említik a Vág itteni gázlóját. 1710-ben főbb birtokosai a Csákyak, Sándorok, Ghiczyk, Motesiczkyk és Mednyánszkyak voltak. 1715-ben a falunak szőlőskertje, 15 jobbágy és 29 zsellér háztartása létezett. A 19. század első felében papírmalma működött. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1920-ig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Vályi András szerint "HRADEK. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, fekszik Beczkó Várához nem meszsze, nagy hegyek között, határja középszerű."^[2]

Fényes Elek szerint "Hradek, tót falu, Nyitra vmegyében, a Vágh bal partján: 606 kath., 63 evang., 7 zsidó lak. Van kath. par. temploma, szép erdeje, papirosmalma, és egy réve a Vághon. F. u. többen. Ut. p. Galgócz."^[3]

Nyitra vármegye monográfiájában "Hrádek, tót község a Vág balpartján, az Inovecz-hegység alján. Van 703 lakosa. Vallásukra nézve 526 r. kath., 166 ág. evangelikus és néhány izraelita. Posta és táviró Kocsócz, vasúti állomása Vág-Ujhely. A 13. század közepén „Harranuk” név alatt királyi birtok volt. 1453-ban „Hradnok”-nak nevezték. Kath. temploma, melynek az esztergomi érsek a kegyura, 1802-ben épült. A községtől keletre emelkedik a nagy kiterjedésü temetvényi várrom, melynek történeti szerepléséről más helyen emlékezünk meg. Földesura a Motesiczky, Sándor és Ghyczy család volt."^[4]

Népessége

1752-ben 72 család élt a községben.

1787-ben 105 házában 689 lakos élt.

1828-ban 95 háza volt 667 lakossal.

1910-ben 889, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 658 lakosából 599 szlovák.

Nevezetességei

Temetvény várának tekintélyes romjai a falutól délkeletre emelkedő hegytetőn találhatók.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1729-ben épült a korábbi templom helyén, 1802 és 1818 között klasszicista stílusban építették át. Belseje barokk-klasszicista, falfestményei 1887-ben készültek.

Temetvény vára
A vár légifotója

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

Források

DLDF 274542 p. 5, No. 31.
Reviczky Bertalan 1914: Temetvény. In: Vágvölgyi kalauz
Follajtár József 1927: Temetvény vára. Turisták Lapja 39, 16-19.
V. Plicka 1930: Slovenské hrady 1.
Marek, Miloš 2009: Panstvo Tematín v stredoveku. Studia historica Tyrnaviensia VIII. Trnava, 31-63.
Radoslav Ragač 2015: Príspevok k histórii a stavebným dejinám hradu Tematín v období raného novoveku. In: Prudentissimae dominae nobis honorandae - K životnému jubileu profesorky Márie Kohútovej.
Miloš Marek 2017: Ochrana lesov na panstve Tematín v 18. storočí. Studia Historica Tyrnaviensia XIX, 41-57.
MV SR - ŠA Nitra, fond Ethey, kr. 10.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]