Petróc (Bogdánfalva)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Petróc (egyértelműsítő lap).

Petróc (Petrovci)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Vukovár-Szerém
Község	Bogdánfalva
Jogállás	falu
Irányítószám	32229
Körzethívószám	+385 032
Népesség
Teljes népesség	643 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	105 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 17′, k. h. 18° 57′45.28333333, 18.9545.283333°N 18.950000°EKoordináták: é. sz. 45° 17′, k. h. 18° 57′45.28333333, 18.9545.283333°N 18.950000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Petróc témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Petróc (horvátul: Petrovci, ruszinul:Петровци, ukránul: Петрівці) ruszin nemzetiségű falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Bogdánfalvához tartozik.

Vukovártól 8 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 13 km-re délre, a Nyugat-Szerémségben fekszik.

A település már a középkorban is létezett. Első írásos említése 1435-ben „Petrouch” alakban Hermanvárának tartozékaként történt abban az oklevélben, melyben Alsáni Gergely fia János és felesége Klára asszony, Tallóci Matkó dalmát-horvát-szlavón bánra és testvéreire (Frank, Petko, Zovan), ruházták át a várat nagy terjedelmű uradalmával együtt. 1462-ben „Petrocz” néven a Tallóciak birtokai között szerepel.^[2] A települést 1526-ban, a közeli Valkóvár eleste után foglalta el a török. A török uralom alól 1691-ben szabadult fel végleg, Ezután előbb kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom részeként rövid ideig a Kuffstein, majd 1736-tól az Eltz család volt a birtokosa. A 19. század folyamán az akkor a Habsburg Birodalomhoz tartozó Galíciából nagyszámú ruszin családot telepítettek be.

Az első katonai felmérés térképén „Petrovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Petrovcze” néven szerepel.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Petrovcze” néven 89 házzal, 139 katolikus és 416 ortodox vallású lakossal találjuk.^[4]

A településnek 1857-ben 655, 1910-ben 1032 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 76%-a ruszin, 20%-a szerb, 3%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 57%-a ruszin, 18%-a ukrán, 13%-a szerb, 5%-a horvát, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 864 lakosa volt.

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság és az állattenyésztés.

• Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv templomát 1769-ben építették. A parókiához tartoznak Ivanóc és Újjankovce pravoszláv hívei is.
• A Legszentebb Istenanya görögkatolikus plébániát 1837-ben alapították. A plébániatemplomot 1855-ben építették, 1939-ben megújították. A plébánia a Kőrösi görögkatolikus püspökséghez tartozik. A templomot a horvátországi háború idején súlyos károk érték, ezért újjá kellett építeni.
• A főutcán letelepedett Burčak család 1935-ben a régi helyére új házat épített,^[7] amely kifejező kék homlokzatával tűnik ki. Ritka példája a szecessziós (art deco) polgári stílusban készült fennmaradt épületeknek, kiegészítve a hagyományos építészet elemeivel. A földszintes ház az utca szabályozási vonalára épült, hosszúkás "L" alaprajzú épület. Az utcai homlokzatot középen sekély rizalit tagolja. A homlokzat melyek mezőit jellegzetes ablaknyílások díszítik. A homlokzat felületeit teljes egészében Romániában készült kék és zöld árnyalatú kerámia csempékkel burkolták, melyek mérete 14x7 cm. A főhomlokzat felett, tetőtér szintjén betonból készült, csipkésen áttört formájú attika látható, ruszin felirattal, az építtető Michal Burčak nevével. Az oldalhomlokzat magas téglaoromzattal, fogakkal és körablakokkal van díszítve. A ház főbejárata díszes, dupla faajtóval rendelkezik. A tágas tornác a ház teljes hosszában húzódik, részben befalazva, részben nyitottan, profilozott fővel kialakított oszlopokkal, mintás festőhengerrel festve. A tornác padlózata méhsejt alakú járólappal burkolt, a szobák fapadlósak síkmennyezetűek, fehér profilozott ácsmunkákkal, beépített ajtókkal és ajtófélfákkal, valamint eredeti vasalatokkal.

A szervezett kulturális és művészeti tevékenység a faluban a Ruszin Népművelési Társaság keretében indult meg 1919-ben. A társaság színházi előadásokat, kórusfellépéseket, táncos rendezvényeket és egyéb kulturális eseményeket szervezett. Az elmúlt 90 évben a kulturális, oktatási és művészeti tevékenységet szekciókon keresztül valósították meg:

• kórus szekció (férfi, női, vegyes)
• folklórcsoport (általános iskolások, középiskolások és a felnőtt táncosok csoportja)
• színjátszócsoport (vegyes)
• a ruszin és az ukrán dalok vokális előadásai
• népizenekar
• könyvtár és olvasóterem

A falu mai kulturális egyesületei:

• KUD „Joakim Hardi” Petrovci kulturális és művészeti egyesület.
• Klub Mladih „Petrovci” ifjúsági egyesület
• KUD „Rusnak” Petrovci kulturális és művészeti egyesület

„Petrovačko zvono” ruszin és ukrán kulturális fesztivál. A fesztivált a Horvátországi Ruszinok és Ukránok Szövetsége szervezésében tavasz végén rendezik meg.

• Az NK Petrovci labdarúgóklubot 1925-ben alapították. A csapat a megyei 3. ligában szerepel. Korábbi neve NK Zvijezda (NK Zvezda) illetve NK Hvizda volt.
• SK „Petrovci” asztaliteniszklub
• ŠRU „Dragovoljac” sporthorgász egyesület

A PEWiFi Petrovci vezeték nélküli hálózatok és internetfelhasználók szövetségének a célja egy vezetéknélküli informatikai hálózat kiépítése és fejlesztése, az informatikaorientált emberek összekapcsolása abban a környezetben, amelyben működik.

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• A község kulturális emlékei (horvátul)
• Tourist-ad-guide.com:Opcina Bogdanovci (horvátul)

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)