A színészkedést televíziós programokban kezdte: főszerepelt a Gidget (1965–1966), a The Flying Nun (1967–1970) és a The Girl with Something Extra (1973–1974) című vígjátéksorozatokban. Az 1976-os Sybil című minisorozattal kritikai elismerést és egy Primetime Emmy-díjat szerzett. A mozivásznon 1962-ben debütált a Moon Pilot című filmben, majd hamarosan fajsúlyosabb szerepeket is kapott – Maradj éhen! (1976), Smokey és a bandita (1977), Hősök (1977), A vég (1978) és Hooper, a kaszkadőr (1978). Az 1979-es Norma Rae címszerepével kiérdemelte első Oscar-díját legjobb női főszereplő kategóriában.
A 2000-es évektől visszatért a televíziózáshoz és a Vészhelyzet vendégszereplőjeként ismét Primetime Emmy-díjat vihetett haza. 2006 és 2011 között a Testvérek című sorozatban játszott főszerepet, újabb Primetime Emmyt elnyerve. 2012-ben a Lincoln című életrajzi drámában személyesítette meg a címszereplő amerikai elnök feleségét, mellyel Oscar-díjra jelölték, ezúttal mint legjobb női mellékszereplő. A csodálatos Pókember (2012) és A csodálatos Pókember 2. (2014) című szuperhősfilmekben May nénit, a címszereplő nagynénjét alakította. 2015-ben a Hello, Doris vagyok című romantikus filmben láthatták a nézők.
Rendezőként 1996-ban debütált a The Christmas Tree című tévéfilmmel. Első nagyjátékfilmes rendezése a Mindent a szépségért (2000) című vígjáték-dráma volt.
Élete és pályafutása
1946. november 6-án született, Margaret Field és Richard Dryden gyermekeként. Szülei 1950-ben elváltak. Tanulmányait a Columbia Színészképző Stúdióban, valamint a Lee Strasberg Actor's Studióban végezte.
Színészi karrierje 1965-ben kezdődött, amikor a Gidget című sorozatban szerepelt. A következő néhány évben számos filmben és sorozatban játszott: 1976-ban a Sybilcímű minisorozat szereplője, 1977-ben együtt játszott Burt Reynolds-szal a Smokey és a bandita című akcióvígjátékban. 1979-ben címszerepet alakított a Norma Rae című életrajzi drámában, amiért megkapta élete első Oscar-díját. A következő években olyan filmekben volt látható, mint A szenzáció áldozata (1981), a Kiss me Goodbye (1982), az 1984-es Hely a szívemben (melynek második Oscar-díját is köszönheti), a Murphy románca (1985), az Életem a kabaré (1988) és az Acélmagnóliák (1989).
1968 és 1975 között Steve Craig volt a férje. Első házasságából két gyermeke született, Peter (1969) és Eli (1972). 1976-tól 1980-ig Burt Reynolds partnere volt. 1984-ben kötött házasságot Alan Greismannal, amely 1994-ig tartott.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sally Field című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
↑Sally Field (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
↑SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)