Tarcisio Bertone

Tarcisio Bertone
Született	1934. december 2. (90 éves)[1][2][3] Romano Canavese
Állampolgársága	olasz
Foglalkozása	katolikus pap diplomata egyetemi oktató Latin Catholic bishop
Tisztsége	Rector of the Salesian Pontifical University Roman Catholic Archbishop of Vercelli (1991. augusztus 1. – 1995. június 13.) szervezet titkára (Hittani Kongregáció, 1995. június 13. – 2002. december 10.) archbishop of Genoa (2002. december 10. – 2006. augusztus 29.) cardinal priest (2003. október 21. – 2008. május 10., Santa Maria Auxiliatrice in via Tuscolana) bíboros (2003. október 21. – ) bíboros államtitkár (2006. szeptember 15. – 2013. október 15.) Chamberlain of the Apostolic Chamber (2007. április 4. – 2014. december 20.) Cardinal-Bishop of Frascati (2008. május 10. – )
Iskolái	Pápai Szalézi Egyetem
Kitüntetései	Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje lánccal Grand Cross of the Order of the Sun of Peru‎ Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja Bölcs Jaroszláv Herceg Érdemérem, Első osztály honorary doctorate from the Catholic University of Lublin a Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztje Grand Cross of the Military Order of Saint James of the Sword[4] Vercellese of the Year (1995)[5]
pápai államtitkár
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Fidem custodire, concordiam servare (Védd a hitet, őrizd meg az egységet)
Vallása	római katolikus egyház
Szerzetesrend	szalézi rend
Pappá szentelés	1960. július 1.
Püspökké szentelés	1991. augusztus 1.
Szentelők	Albino Mensa (főszentelő) Luigi Bettazzi (társszentelő) Carlo Cavalla (társszentelő)
Bíborossá kreálás	2003. október 21.
Hivatal	Vercelli érseke
Hivatali idő	1991–1995
Hivatal	a Hittani Kongregáció titkára
Hivatali idő	1995–2002
Hivatal	a Genovai főegyházmegye érseke
Hivatali idő	2002-2006
Hivatal	pápai államtitkár
Hivatali idő	2006–2013
Elődje	Angelo Sodano
Utódja	Pietro Parolin
Tarcisio Bertone aláírása
Catholic Hierarchy
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarcisio Bertone témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Tarcisio Pietro Evasio Bertone S.D.B (Romano Canavese, 1934. december 2. –) olasz katolikus érsek, bíboros, 2006 és 2013 között pápai államtitkár.

Tarcisio Bertone 1934-ben született az észak-olaszországi Romano Canavesében, egy nyolcgyermekes család ötödik gyermekeként. 1950-ben belépett a szalézi rendbe, majd a torinói szerzetesi főiskolán, később pedig a római szalézi egyetemen tanult, 1960-ban szentelték pappá. 1976 és 1991 között a római szalézi egyetemen tanított egyházjogot, 1978-tól pedig a Pápai Lateráni Egyetem tanára is volt, emellett több római plébánián végzett lelkipásztori szolgálatot. 1989-ben a szalézi egyetem rektora lett, majd 1991-ben II. János Pál pápa Vercelli érsekévé, 1995-ben pedig a Hittani Kongregáció titkárává nevezte ki, melynek prefektusa Joseph Ratzinger bíboros volt.^[6][7]

A pápa 2002-ben a Genovai főegyházmegye érsekévé nevezte ki, majd 2003-ban bíborossá kreálta. 2006-ban XVI. Benedek pápa pápai államtitkárrá nevezte ki, emellett 2007-től 2014-ig camerlengoként, 2008-tól pedig Frascati bíboros-püspökeként is szolgált. XVI. Benedek pápa 2013. február 28-i lemondása és Ferenc pápa 2013. március 13-i megválasztása közötti időszakban ideiglenesen a Szentszék ügyvivőjeként és Vatikán megbízott államfőjeként tevékenykedett. A 2013-as pápaválasztás idején esélyes jelöltnek tartották.^[8]

Bertone bíboros számos lelkiségi, morális teológiai és jogi témájú könyv, illetve ismeretterjesztő cikk és tanulmány szerzője.^[6] Anyanyelvén, az olaszon kívül folyékonyan beszél francia, spanyol, német és portugál nyelven, emellett tud angolul, lengyelül, latinul, görögül és héberül is.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tarcisio Bertone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Stefano Termanini: Chiesa e Impresa a Genova dal dopoguerra ai nostri giorni. Ausind Editore, Genua 2009 (darin Kap. IV, S. 247–295: „In cerca di un orizzonte europeo: la ‘GeNova’ del cardinale Bertone“)
• Martin Klingst, Patrik Schwarz: Die Akte Bertone. In: Die Zeit, Nr. 14/2010.
• Martin Bräuer: Handbuch der Kardinäle. 1846–2012. Walter de Gruyter, Berlin/Boston 2014, ISBN 978-3-11-037077-5, 635. o.
• Gisela Schmalz: Cliquenwirtschaft. Die Macht der Netzwerke: Goldman Sachs, Kirche, Google, Mafia & Co. Kösel Verlag, München 2014, ISBN 978-3-466-34595-3, 45–53. o.