Topits József
Topits József András (Gödöllő, 1824. február 25.– Budapest, 1876. szeptember 27.), pesti választott polgár, fővárosi képviselő-testületi tag,[1] a Topits József fia Első magyar gőztésztagyár (Erste ungarische Dampfmehlspeisenfabrik) alapítója és tulajdonosa, amely Magyarország első tésztagyára volt, az Országos Iparegyesület vegyészeti iparbizottság tagja, pesti virilista.[2] Családja és származásaA morvaországi Dubicko melletti Horní Olešná (németül: Ulischen) nevű községből való római katolikus származású, Šumperki járásbeli rohlei születésű jómódú nagypolgári Topits családnak a sarja; a Topits család a morvaországi horvátoknak a leszármazottja.[3] Atyja Topits József (1790–1837),[4] okleveles teológus, gödöllői kereskedő, anyja a váci születésű Dlaskovits Borbála (1805–1840) volt.[5][6] Az apai nagyszülei Topits József (1756–1812), isztiméri kántor-tanító, jegyző és Braun Anna (1765–1843) voltak. Topits József Andrásnak az apai nagynénjei: Topits Katalin (1787–1859), akinek a férje Leiter Domonkos (1787–1826), aki 1812 és 1826 között Isztimér okleveles tanítója, kántortanítója és jegyzője, valamint Topits Gertrúd (1807–1871), akinek a férje Gőbel Ferenc (1799–1858), isztiméri főtanító és jegyző; az apai nagybátyja Topits Ferenc (1803–1868), várpalotai fűszerkereskedő. Topits József Andrásnak az elsőfokú unokatestvére Gőbel Ferenc és Topits Gertrúd fia Gőbel János György (1835–1903) tanító, Székesfehérvár szabad királyi város polgári-, ipari- és elemi-iskolák központi igazgatója, a fejérmegyei tanítóegyesület tiszteletbeli elnöke, az arany érdemkereszt tulajdonosa.[7] ÉleteTopits József és Dlaskovits Borbála házasságából egyetlenegy fia született: Topits József András, aki nagyon korán, apját 13 évesen, anyját 16 évesen vesztette el. Alig 21 évesen, igen talpraesetten az apai örökséggel, Pesten 1847-ben hozta létre a tésztagyártó üzemét, amelyből kifejlesztve 1859-ben a Topits József fia gőztésztagyárat alapította. Ez volt Magyarországon az első tésztagyár, és méghozzá, az első gőzerővel működtetett tésztagyár is. Hamarosan vagyonát gyarapította, tekintélyét emelte; a gyár egészen 1867-ig üzemelt a Hatvani utca 10-es szám alatt, amikor Topits József elnök, Weichselbeger János (1829–1874) tésztagyáros cégtársával együtt úgy döntött, hogy a Dob utca 37. szám alá költöztetik át.[8] Ott a gyár erőre kapott és hamarosan országos hírnevet szerzett Topits József nagy szorgalmasságának köszönhetően. Topits József aktívan vett részt Budapest közigazgatásában is, mivel a fővárosi képviselő-testületi tagja volt. 1873. november 26-án az Országos Iparegyesület vegyészeti iparbizottság tagjává választották.[9] Topits József 1876. szeptember 27-én hunyt el Budapesten. Halála után felesége, Prückler Klára gyárosnő, vitte tovább az üzemet, amíg gyermekük, Topits Alajos József (1855–1926),[10] vehette át a gyár vezetését. Házassága és gyermekeiTopits József 1853. július 19.-én Pesten feleségül vette a tekintélyes római katolikus pesti nagypolgári Prückler család sarját, Prückler Klára Eleonóra Juliannát (Pest, 1833. február 16. –Budapest, 1907. február 26.),[11] akinek a szülei Prückler József (1804–1866), pékmester, bérpalota tulajdonos, 1848-as alhadnagy a pesti gyalog nemzetőrség 4. századánál és Danner Anna (1809–1889) voltak.[12] Prückler Klára apai dédapja még Mária Terézia korában az alsó-bajorországi Schwarzenbachból költözött át a Magyar Királyságba. Feleségének, Prückler Klárának a nagybátyja pedig, a szintén pesti ipari úttörő Prückler Ignác (1809–1876), a "Prückler Ignácz Magyarország Első rum-, likőr- és pezsgőgyára" alapítója és tulajdonosa volt. Az esküvői tanúk, Danner Alajos (1805–1889), makói serház tulajdonos, és Prückler Ignác (1809–1876), pezsgőgyáros voltak. Topits József és Prückler Klára házasságából született két gyermek:
Jegyzetek
|