Villánykövesd
Villánykövesd (németül: Gowisch)[3] község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban. FekvéseVillány nyugati szomszédságában fekszik, nem messze a déli országhatártól. A további szomszédos települések: észak felől Ivánbattyán, északkelet felől Kisjakabfalva, dél felől Nagyharsány, délnyugat felől Kisharsány, északnyugat felől pedig Palkonya. MegközelítéseKözúton kétfelől érhető el, Villány központján át, vagy Újpetre és Palkonya érintésével, mindkét irányból az 5707-es úton. Határszéleit érintik még keleten a Kisjakabfalvára vezető 57 132-es, nyugaton pedig az Ivánbattyánt kiszolgáló 57 116-os számú mellékutak is. Elérhető vasúton is, a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonalon, melynek egy megállási pontja van itt, (Villánykövesd megállóhely, néhány lépésre az 5707-es útnak a faluközponton átvezető szakaszától. TörténeteA kis Árpád-kori település, Villánykövesd (Kövesd) nevét az oklevelek 1290-ben említették először Kuestd alakban írva, 1291-ben Kuesd, 1352-ben Kwesd módon írták nevét. Kövesd Lőrinc nádor fia Kemény birtoka volt. Egy 1290-ből való oklevél említi a kövesdieket, akik Gyulán hatalmaskodtak, s ezért Óvári Konráddal szemben elmarasztalták őket. 1352-ben az itt eredő, és innen Villányra folyó víz nevét is Kövesdnek nevezték. 2001-ben lakosságának 9%-a németnek vallotta magát. Idegen elnevezéseiA település német neve Gowisch vagy Kornwies.[4] Horvátul két néven illetik a falut: a töttösi horvátok Kevešának, a belvárdgyulai horvátok Kovašnak hívják.[5] KözéletePolgármesterei
Az önkormányzat címe: 7772 Villánykövesd, Kossuth utca 2. NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 0,4% horvátnak, 40,9% németnek, 0,4% szerbnek mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68%, református 8,9%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,2% (16,7% nem nyilatkozott).[14] 2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 33% németnek, 0,5% szlovénnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,1% volt római katolikus, 6,5% református, 0,9% izraelita, 0,5% evangélikus, 8,4% felekezeten kívüli (44,7% nem válaszolt).[15] Nevezetességei
Jegyzetek
További információkKapcsolódó szócikkek |