Cserdi
Cserdi község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban. FekvésePécstől nyugatra helyezkedik el, Szentlőrinc északi szomszédjában, a 6601-es út mentén. Vonattal elérhető a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon, amelynek egy megállási pontja van itt, Cserdi-Helesfa megállóhely. TörténeteAz Árpád-kori település, Cserdi nevét 1294-ben említették először az oklevelek Chergy módon írva, 1326-ban Chereg, 1450-ben Cherdy, 1884-ben Cserdi alakban írták és a szentlőrinci keresztesek birtoka volt. A falu neve Csergi Miklós nevében tűnt fel, ki 1294-ben Welk fia László szerviense volt. 1326-ban a falut az ispotályos keresztesek Szentlőrinccel együtt bérbe adták, majd később az Esterházy család lett birtokosa. A 19. század elején német családok is települtek a magyar lakosság mellé, később nagy számban telepedtek meg itt cigányok is. KözéletePolgármesterei
A településen 2020. október 4-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester július 14-én vagy azt megelőzően öngyilkos lett.[12] 2020. október 4-én az időközi polgármester választáson az elhunyt Bogdán László öccsét, Bogdán Gyulát választották meg a falu első emberévé. NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 40,9% cigánynak, 9,6% németnek mondta magát (0,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 90,4%, református 1,8%, felekezeten kívüli 5,7% (2,1% nem nyilatkozott).[13] 2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 12,5% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,3% görögnek, 0,3% németnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,3% volt római katolikus, 1% görög katolikus, 0,8% református, 1% egyéb keresztény, 2,9% egyéb katolikus, 17,2% felekezeten kívüli (17,8% nem válaszolt).[14] Nevezetességei
Jegyzetek
További információk
|