Athanasius Kircher

Athanasius Kircher
Született	1602. május 2.[1][2][3][4][5] Geisa[2][1][6]
Elhunyt	1680. november 27. (78 évesen)[2][7][8] 1680. november 28. (78 évesen)[1][3][4][5] Róma[2][6]
Állampolgársága	német
Foglalkozása	nyelvész matematikus egyiptológus zenetudós zeneteoretikus polihisztor feltaláló katolikus pap csillagász biológus régész egyetemi oktató író fizikus geológus vulkanológus muzeológus zeneszerző történész természettudós orientalista katolikus teológus filozófus
Tisztsége	royal confessor (1637–1638, Frederick of Hesse-Darmstadt)
Iskolái	Gregoriana Pápai Egyetem Gymnasium Theodorianum
Sírhelye	Róma
A Wikimédia Commons tartalmaz Athanasius Kircher témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Athanasius Kircher, magyarosan Kircher Atanáz^[9] (Geisa^[10] (Fulda mellett), 1602. május 2. – Róma, 1680. október 30.) német származású tudós, polihisztor.^[11]

1618-ban a jezsuiták rendjébe lépett. A würzburgi egyetemen a matematika, filozófia, a héber és a szír nyelvek tanára volt. 1635-ben a harmincéves háború zavarai előtt Avignonba vonult. A pápa Rómába hívta, ahol a Collegio Romanoban^[12] matematikát és héber nyelvet tanított. Kircher Rómát többé el nem hagyta, és később ott hivatalos foglalkozás nélkül élt. Kircher polihisztor volt, aki filozófiáról, matematikáról, fizikáról, csillagászatról vagy természetrajzi dolgokról épp oly szakismerettel írt, mint a hieroglifekről és archeológiai tárgyakról. A magyarországi elittel (Lippay György esztergomi érsek, Nádasdy Ferenc országbíró) is kapcsolatot tartott, akiknek műveket dedikált, a jezsuita rendházakban pedig többen leveleztek vele.^[13]

• Ars magna lucis et umbrae (Róma 1646)
• Magnes sive de arte magnetica opus tripartitum (uo. 1641)
• Pantometrum Kircherianum (Würzburg 1660)
• Musurgia universalis (Róma 1650)
• Iter exstaticum coeleste (uo. 1656)
• Iter exstaticum terrestre (uo. 1657)
• Mundus subterraneus, in quo universae naturae majestas et divitiae demonstrantur (Amsterdam 1664)
• Oedipus aegyptiacus (Róma 1652-1655)
• China Illustrata (Amsterdam 1667)
• Polygraphica seu artificium linguarum (Róma 1663)

• Alan Cutler: The Seashell on the Mountaintop, E. P. Dutton, New York (2003)
• Steven Frimmer: The stone that spoke: and other clues to the decipherment of lost languages, G. P. Putnam's Sons (1969)
• Erik Iversen: The Myth of Egypt and its Hieroglyphs, Koppenhága (1961)
• Ralf Kern: Wissenschaftliche Instrumente in ihrer Zeit. Zweiter Band: Vom Compendium zum Einzelinstrument. 17. Jahrhundert. Verlag der Buchhandlung Walther König 2010, ISBN 978-3-86560-866-6
• Joseph MacDonnell: Jesuit Geometers, St Louis - Institute of Jesuit Sources (1989)
• Charles Musser: The Emergence of Cinema: The American Screen to 1907, University of California Press (1990), ISBN 0-520-08533-7
• Totaro Giunia, L'autobiographie d'Athanasius Kircher. L'écriture d'un jésuite entre vérité et invention au seuil de l'œuvre. Introduction et traduction française et italienne, Bern: Peter Lang 2009, p. 430 ISBN 978-3-03911-793-2
• Jean-Pierre Thiollet, Je m'appelle Byblos, Párizs (2005). ISBN 978-2-914266-04-8
• Thomas Woods: How the Catholic Church Built Western Civilization, Washington, DC Regnery Publishing (2005), ISBN 0-89526-038-7
• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• Kiss Farkas Gábor: „DIFFICILES NUGAE” Athanasius Kircher magyarországi kapcsolatai. Itk, 2005/109, 436-468
• Hamvas Endre: Athanasius Kircher és a hieroglifák hermeneutikája. Ókor, 2012/4, 51-57.

• Bikácsy Gergely: Athanáz; Gondolat, Bp., 2011