Vele ellentétben mind az öt tervére a burgundi Németalföldön született és atyai nagynénjük, Ausztriai Margit felügyelete alatt nevelkedett. Katalin volt az egyetlen, aki édesanyja, az őrültnek nyilvánított, így a hatalomból kizárt és a tordesillasi királyi Szent Klára-kolostorba bezárt Johanna királynő mellett nőtt fel. A valódi hatalmat nagybátyja, az időközben társuralkodónak kikiáltott Károly, valamint nagyapja, a régensi rangban kormányzó II. Ferdinánd aragóniai király gyakorolta. Tordesillasban Katalin és Johanna szigorú felügyelet alatt, királyi bánásmód nélkül élt. Amikor eljött az ideje, hogy Katalin megházasodjon, kivonták a gyámság alól, amit azonban édesanyjának továbbra is viselnie kellett egészen 1555. április 12-én bekövetkezett haláláig.
Tizennyolc esztendős korában, 1525. február 10-én összeházasították első-unokatesvérével, III. János portugál királlyal. János ekkor már több mint három éve viselte a portugál koronát atyja, I. Mánuel örököseként. János anyja, Aragóniai Mária királyné egyben Katalin anyai nagynénje is volt, innen származott a házasok közeli rokoni viszonya. Az évek alatt a királyi párnak összesen kilenc gyermeke született, de csak ketten, az 1527-ben született Mária Manuéla infánsnő és az 1537-ben született János Mánuel trónörökös érték meg a felnőttkort.
Katalin királyné számára kiemelkedően fontos volt gyermekei oktatása. Hatalmas könyvtárat halmozott fel, egyúttal több korabeli női humanistát is az udvarba vonzott, köztük Joana Vazt és Públia Hortênsia de Castrót, valamint Luisa Sigea de Velasco költőnőt is. Az ő feladatuk volt leányának, Mária Manuéla infánsnőnek, valamint unokahúgának, Mária, Viseu hercegnőjének oktatása.
Fia, a trónörökös 1554-ben betegség következtében elhunyt. Két évvel korábban, 1552-ben a herceg megházasodott: a nála két évvel idősebb, akkor tizenhat esztendős Ausztriai Johannát vette feleségül. Amikor 1557. június 11-én elhunyt III. János király, a portugál korona a már korábban elhunyt trónörökösherceg egyetlen fiára, Sebestyén infánsra szállt. Az újdonsült kiskorú király mellett Katalin lett a régens, amit menye – egyben unokahúga – megkérdőjelezett. A konfliktust végül a leány apja, Katalin testvére, a lemondott V. Károly német-római császár rendezte el: Johannát a spanyol udvarba hívta, hogy fivére, II. Fülöp spanyol király birodalmának kormányzója legyen annak távollétében. Ezzel férje halálától számítva Katalin volt a Portugál Királyság régense 1562-ig, amikor is átadta a szerepet sógorának, Henrik bíboros-érseknek.
Gyermekei
Ausztriai Katalin királyné és III. János portugál király gyermekei
Gyermeke
Született
Elhunyt
Megjegyzés
1.
Alfonz infáns
1526. február 24.
április 12.
Portugália hercege, a királyi pár elsőszülött fia. Nem egész két hónappal születését követően elhunyt.[1]
Testvérét követően Portugália hercegnője és a portugál trón örököse volt. 1527-ben házasodott össze unokatestvérével, Fülöp infánssal, akitől egy fia született, Károly, Asztúria hercege.[2]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Catherine of Austria, Queen of Portugal című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
,_donna_caterina_d%27austria_e_s._caterina_d%27alessandria,_post_1564.jpg)
.svg)
