A szojotokat a 2002-es népszámlálás óta tüntetik fel külön népcsoportként. Korábban a burjátokkal együtt szerepeltek a kimutatásokban. Számuk 2002-ben 2 739, 2010-ben pedig 3 579 fő.
Települések
Burjátföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 6 város, 14 városi jellegű település és 613 falusi település található, mely utóbbiak közül 4 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 34 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Burjátföldön 58% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége közel 10 ezer fő, és összesen 21-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 12%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.
Leonyid Vasziljevics Potapov: 1994. július 1. – 2007. július 9.
Vjacseszlav Vlagyimirovics Nagovicin: 2007. július 10. – 2012. május 11.
Miután a Burjátföld elnöke címet eltörölték, Burjátföld vezetője (glava):
Vjacseszlav Vlagyimirovics Nagovicin: 2012. május 12. – 2017. február 7., ekkor lemondott hivataláról.
Alekszej Szambujevics Cigyenov: 2017. február 7-étől ideiglenes jelleggel mb. vezető, majd öt év időtartamra szóló megválasztása után, 2017. szeptember 22-étől: Burjátföld vezetője (glava).[11][12]
Közigazgatás és önkormányzatok
Burjátföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 21 járásra oszlik, ezen kívül 2 város (Ulan-Ude, a köztársaság fővárosa és Szeverobajkalszk) köztársasági alárendeltségű, vagyis egyik járáshoz sem tartozik.
Az önkormányzatok területi beosztása lényegében megegyezik a közigazgatási felosztással. Minden járásban járási önkormányzat működik, ezekhez pedig összesen 18 városi és 255 falusi község tartozik a helyi szinten. A két kiemelt város nincs alárendelve egyik járási önkormányzatnak sem, hanem városi körzetként egyaránt gyakorolják a járási és a községi hatásköröket.
↑Hovatartozása jelenleg vitatott. Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem ismeri el a Krím Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.