|
Kurgani terület
A Kurgani terület (oroszul Курганская область) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Kurgan. Határos nyugaton a Cseljabinszki területtel, északnyugaton a Szverdlovszki területtel, északkeleten a Tyumenyi területtel, délen és délkelten Kazahsztánnal. 2010-ben népessége 910 807 fő volt. TörténelemA Kurgani terület 1943. február 6-án jött létre, a Cseljabinszki és az Omszki terület egyes részeiből szervezték, de a következő évben egy részét az újonnan létrehozott Tyumenyi területhez csatolták.[1] NépességNemzetiségi megoszlásA lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű, de más nemzetiségek is lakják, főleg tatárok, baskírok és kazakok. Nemzetiségi összetétel:
TelepülésekA Kurgani terület városai (a városi cím elnyerésének évével), városi jellegű települései és jelentősebb (háromezer főnél népesebb vagy járási székhely) falusi települései a következők (2010. évi népességükkel):
Közigazgatás és önkormányzatokA közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:
Politikai vezetésA Kurgani terület élén a kormányzó áll:
Jegyzetek
Források
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Index:
pl ar de en es fr it arz nl ja pt ceb sv uk vi war zh ru af ast az bg zh-min-nan bn be ca cs cy da et el eo eu fa gl ko hi hr id he ka la lv lt hu mk ms min no nn ce uz kk ro simple sk sl sr sh fi ta tt th tg azb tr ur zh-yue hy my ace als am an hyw ban bjn map-bms ba be-tarask bcl bpy bar bs br cv nv eml hif fo fy ga gd gu hak ha hsb io ig ilo ia ie os is jv kn ht ku ckb ky mrj lb lij li lmo mai mg ml zh-classical mr xmf mzn cdo mn nap new ne frr oc mhr or as pa pnb ps pms nds crh qu sa sah sco sq scn si sd szl su sw tl shn te bug vec vo wa wuu yi yo diq bat-smg zu lad kbd ang smn ab roa-rup frp arc gn av ay bh bi bo bxr cbk-zam co za dag ary se pdc dv dsb myv ext fur gv gag inh ki glk gan guw xal haw rw kbp pam csb kw km kv koi kg gom ks gcr lo lbe ltg lez nia ln jbo lg mt mi tw mwl mdf mnw nqo fj nah na nds-nl nrm nov om pi pag pap pfl pcd krc kaa ksh rm rue sm sat sc trv stq nso sn cu so srn kab roa-tara tet tpi to chr tum tk tyv udm ug vep fiu-vro vls wo xh zea ty ak bm ch ny ee ff got iu ik kl mad cr pih ami pwn pnt dz rmy rn sg st tn ss ti din chy ts kcg ve
