|
Ingusföld
 Az Ingus Köztársaság (ingus nyelven: ГӀалгӀай Мохк, Ğalğaj Moxk) Oroszország autonóm köztársasága, nevét az őshonos ingus népcsoportról kapta. Az Észak-kaukázusi régióban található, fővárosa Magasz. Ingusföld Oroszország egyik legszegényebb régiója, melyet ráadásul folyamatos konfliktusok is terhelnek az orosz-csecsen harcok következtében. Fekvése és domborzataIngusföld Oroszország délnyugati részén, Csecsenföld, Észak-Oszétia és Grúzia között terül el. Területén a Kaukázus északi vonulatai és Kaszpi-mélyföld déli területei helyezkednek el. Ingusföld kontinentális éghajlatú, az éves átlagos középhőmérséklet +10 °C (januárban átlag -10 °C, júliusban 21 °C). Az átlagos csapadék mennyiség 450–65 mm. Folyói: Szunzsa, Assza, Armhi, Fartangoj. Történelme1992. június 4-én alakult, amikor kettévált a korábbi Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. NépességA terület lakossága 2010-ben 412 997 fő volt, melynek nagy részét (94,1%) az északkelet-kaukázusi nyelvet beszélő ingus nép teszi ki. Legnagyobb kisebbség a csecsen (4,6%), ezt követi az orosz (0,8%) és az ukrán (0,5%).[1] A 2002-es népszámláláson mért 467 294 főhöz képest jelentős csökkenést regisztráltak 2010-ben. A városi lakosság aránya 42,5%-ról 38,3%-ra csökkent. TelepülésekIngusföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 4 város és 118 falusi település található, azonban az utóbbiak többsége, szám szerint 74 lakatlan. A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Ingusföldön 38% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. Ingusföldön található Oroszország legnépesebb falusi települése, Ordzsonyikidzevszkaja, mely 61 598 lakosával az egész világon is a legnagyobbak közé tartozik. Összesen 20 falu népessége éri el a háromezer főt, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 57%-a számára nyújtanak otthont, így ezek a nagy- és óriásfalvak határozzák meg a településhálózatot. Ingusföld városai a következők (2010. évi népességükkel): Közigazgatás és önkormányzatokIngusföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 4 járásra oszlik, és mind a 4 város köztársasági alárendeltségű, így nem tartoznak egyik járáshoz sem. Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 4 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg a városok a járásoktól független városi körzetet alkotnak, melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 37 falusi község tartozik. A járások és székhelyeik:
GazdaságLátnivalók
Az Assza és az Armhi folyók vidéke, Dzsejrah–Assza történeti-kulturális komplexum néven, 1996 óta szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján. KultúraGasztranómiaA legismertebb ingus fogás a csapilg vagy csapilgus, egy a palacsintára küllemre nagyon hasonló tésztás étel, amelyet burgonyával vagy sajttal töltenek meg.[2] A gasztronómia sok hasonlóságot mutat a csecsen konyhával is, mivel erre is közkedvelt egy másik töltelékes tésztaféleség, a hingals,[3] ami Csecsenföldön is éppolyan népszerű.[4] A harmadik nemzeti eledele az ingusoknak a hotor, amely három réteg tésztából áll és darálthússal, kaporral, vékonyra vágott hagymával, valamint korianderrel töltik meg.[5]
PolitikaIngusföld élén a köztársaság vezetője áll (oroszul: glava).
Ingusföld a művészetekbenJegyzetek
Források
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg)
.svg)
