Nyizsnyij Novgorod-i terület
A Nyizsnyij Novgorod-i terület (oroszul Нижегородская область [Nyizsegaródszkaja oblaszty], 1990-ig Gorkiji terület) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Nyizsnyij Novgorod. 2010-ben népessége 3 310 597 fő volt. FöldrajzA Kelet-európai síkság központi részén fekszik. Területe 76 624 km². Határos északon a Kosztromai területtel, északkeleten a Kirovi területtel, keleten Marifölddel és Csuvasfölddel, délen Mordvinfölddel, délnyugaton a Rjazanyi területtel, nyugaton a Vlagyimiri területtel és az Ivanovói területtel. Fő folyója a Volga, amely északnyugat-kelet irányban szeli át. Volga két részre osztja a területet: az alacsonyan fekvő bal partra (Transz-Volga) és a magasabb jobb partra, ahol a Volgamenti-hátság található. A Volga folyón létesült 1955–57 között a Gorkiji-víztározó a terület északnyugati határán. A Volga mellékfolyói a területen a bal parton a Vetluga, a Krezsenyec, Uzola és a Linda, a jobb parton pedig az Oka és Csuvasföld felőli határfolyója, a Szura. Történelem1708-ban, Nagy Péter cár közigazgatási reformja után Nyizsnyij Novgorod és a környező területek a Kazanyi kormányzóság részei lettek, majd a Nyizsnyij Novgorod-i kormányzóság 1714–1929 között létezett. 1929. július 15-én alakult meg a Nyizsnyij Novgorod-i határterület a Mari Autonóm Terület, az Udmurt Autonóm Terület és a Csuvas Autonóm Terület hozzácsatolása révén. Kezdetben a határterület területét (a nemzeti autonómiákon kívül) 7 körzetre (okrug) osztották. 1930. július 23-án az összes körzetét megszüntették, és közvetlenül a regionális hatóságoknak (rajon) rendelték alá. 1931. január 1-jén a régió lakossága 7 753 900 lakos volt, ebből 1 066 100 fő városi (15,9%), a népsűrűség 29,1 fő/km² volt, az összterület pedig 266 920 km². 1932. február 1-jén az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság úgy határozott, hogy a Kumjoni járást kizárja a Nyizsnyij Novgorod határterületből, a Nyizsnyij Novgorod város pedig Gorkij nevét kapja. A város szovjet időkben zárt város volt. 1934. december 7-én a Gorkiji határterület keleti és északkeleti régióiból (rajonjaiból), valamint a Szverdlovszki terület nyugati régióiból (rajonjaiból) új közigazgatási-területi egységethoztak létre, a Kirovi területet, beleértve az Udmurt Autonóm Területet is. 1936. december 5-én a Gorkiji határterületet felosztották a Gorkiji területre, a Csuvas ASZSZK-ra és a Mari ASZSZK-ra. NépességNemzetiségi megoszlásA lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű, de más nemzetiségek is lakják, főleg tatárok és mordvinok. Nemzetiségi összetétel:
TelepülésekA Nyizsnyij Novgorod-i terület városai a következők, a városi rang elnyerésének évével, a 2010. évi népességgel és a közigazgatási beosztással:
Közigazgatás és önkormányzatokA Nyizsnyij Novgorod-i terület élén a kormányzó áll:
A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:
Jegyzetek
Források
|