Csűrfalva

	Csűrfalva (Cliț)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Aranymező
Rang	falu
Községközpont	Aranymező
Irányítószám	457022
SIRUTA-kód	140119
	Népesség
Népesség	192 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	221 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 17′ 49″, k. h. 23° 25′ 48″47.297052°N 23.429982°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 49″, k. h. 23° 25′ 48″47.297052°N 23.429982°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csűrfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Csűrfalva (románul: Cliț) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Zsibótól északkeletre, a Szamos bal partján, Csokmány és Kocsoládfalva között fekvő település.

Nevének eredete

Nevét a magyar csűr szóból eredőnek tartják.

Története

Csűrfalva (Csurány) neve az oklevelekben csak az 1500-as évek közepe után tűnt fel az oklevelekben: 1594-ben említették először Vyfalu néven. Mint az nevéből is kitűnik (Újfalu) 1597 körül keletkezhetett.

1607-ben Chiurfalva, Cherefalwa másképp Újfalu, 1627-ben Churfalva (Ujj falu) néveb írták.

1644 évi összeiráskor még élt egy Derse Prekup nevű jobbágy, aki a falu telepítője (pallérja) volt, aki a falu telepítéséért jutalomként élete végéig tartó szabadosságot nyert.

1594-ben Kende Gábornak is volt itt birtoka, aktől hűtlensége miatt Báthory Zsigmond egy itteni jobbágytelkét elvette és Kolozsvár polgárainak adta.

1600-ban Mihály vajda a kolozsvári polgárokat a birtok jogában megerősítette.

1627-ben Bethlen Gábor fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni birtokukban megerősítette.

1630-as évektől az évszázad végéig a Csáky család birtoka volt.

1694-ben a Csákyakon kívül Nagy Pálnak is volt itt birtokrésze.

1696-ban Csurány a török hódoltsághoz tartozott. A török hódoltságig önálló község volt, lakói azonban elköltöztek, azóta puszta, román lakosokkal, kiknek Csákával közös egyházközségük volt.

1713-ban az elpusztult falvak között tartották számon, ekkor csupán 3 jobbágy lakosa volt 3 házban.

1804-ben Bálintit Zsigmond volt a település egyik birtokosa.

1820-ban e pussztának Cserei Miklós volt a birtokosa, aki e birtokát 1825-ben Szamosújvár városának adta zálogba.

1831-ben e pusztának 19 lakosa volt.

1838-ban Bethlen Józsefné birtoka, 1898-ban a gróf Kornis rész vásárlás útján a dési Hirsch Lipóté lett.

Csűrfalva a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

Források

Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája II.: A vármegye községeinek részletes története (Alparét–Décse). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900. 475–477. o.

Jegyzetek