Kabalapatak
Kabalapatak település Romániában, Szilágy megyében. FekvéseSzilágy megyében, Oroszmezőtől délnyugatra, Tormapataka és Semesnye között fekvő település. Története1338-ban a Rogna határjárásakor említették először a Kabalapatak nevet a településen átfolyó patak neveként, később 1554-ben Kabolapatak néven volt említve. A település kezdetektől a Kolozs megyei Almás vára-hoz tartozott. 1378-ban Nagy Lajos király adományozta Bebek György királynői tárnokmesternek, s fiainak. Pelsőczi Pál; Imre vajda fia utód nélküli halála után Mátyás király Dengelegi Pongrác János vajdának adta, mint Almás vára tartozékát. 1554-ben Somi Anna, Balassa Imre vajda (†1550) özvegye a birtok negyedrészét Patócsi Boldizsárnak adományozta. 1560-ban II. János király a birtok felét néhai Bebek Ferenctől elkobozta és azt Báthory Kristófnak és nejének, Bocskai Erzsébetnek adományozta, a másik fele pedig Balassa Zsófiáé lett. 1577-ben egy része Báthory István erdélyi fejedelemre, másik része pedig Balassa Zsófia II. férjére Csáky Lászlóra szállt. Az 1500-as évek végétől az 1600-as évek végéig több egymással rokon családé; a Csáky, Bornemissza, Kendy családoké volt. 1696-ban a törökök kezére került. 1768 és 1866 között pedig a kolozsvári unitárius, majd a római katolikus egyház birtoka volt, 1866-tól pedig Kolozsvár városának a birtoka volt. Az 1831 évi összeírás alkalmával a településnek 160 lakosa volt. 1866-ban 374 lakost számoltak össze a településen, melyből görögkatolikus 368, zsidó 6 fő volt. 1891-ben 494 lakosa volt, ebből 489 görögkatolikus, 5 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Kabalapatak Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott. Nevezetességek
Források
Jegyzetek |