Szilágybogya (Bodia, Budendorf)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Vármező
Rang	falu
Községközpont	Vármező (Buciumi)
Irányítószám	457052
SIRUTA-kód	140397
Népesség
Népesség	232 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	318 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 03′ 35″, k. h. 23° 04′ 02″47.059798, 23.06724147.059798°N 23.067241°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 35″, k. h. 23° 04′ 02″47.059798, 23.06724147.059798°N 23.067241°E
Sablon Wikidata Segítség

Szilágybogya (Bodia), település Romániában, a Partiumban, Szilágy megyében.

Zilahtól délre, az Egregy-patak völgyében fekvő település.

Szilágybogya nevét 1538-ban említette először oklevél Bugya néven.

1600-ban Budgya, Budgia, 1750-ben Bogya, 1808-ban Budgya, Budendorf, Budgyia, 1861-ben Budgya, Bogyie, 1913-ban Szilágybogya néven írták.

Szilágybogya 1467 előtt a Dobokai család részbirtoka volt. 1467-ben Dobokai Miklós hűtlensége miatt itteni részbirtokát Mátyás király Mindszenti János, Mátyás és Miklós fivéreknek adományozta.

1558-ban Izabella királynétól és János Zsigmondtól Bánfi Pál, Nyujtódi István, Tót Mihály, Nagymihályi Anna és János, Kendi Katalin és Mihály meg Szalánchi Dorottya és János s mindkét nembeli utódaik a birtokot adományul kapták.

1600-ban Zilhai Literatus Márton zálogbirtoka aki ezt a birtokot Nagy Mihály Páltól vette zálogba. Nagymihályi Pongrácz László eladta (Budgiat) Nagydobai Spáczai Mihály-, János- és Miklósnak.

1837-ben birtokosai: Béldi, Rédei grófok, Kemény báró és Simándi nemesek voltak.

1910-ben 792 lakosából 16 magyar, 453 román volt. Ebből 87 görögkatolikus, 372 református, 13 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.