Felek

Ez a szócikk a Szeben megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Felek (egyértelműsítő lap).

Felek (Avrig, Freck)
A feleki Brukenthal-kastély
Felek címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Rang	város
Községközpont	Avrig
Beosztott falvak	Fenyőfalva Glimboka Mirsa Oltszakadát
Polgármester	Adrian-Dumitru David (PNL), 2016
Irányítószám	555200
Körzethívószám	0x69[1]
SIRUTA-kód	144054
Népesség
Népesség	8452 fő (2021. dec. 1.)[3] +/-
Magyar lakosság	68 (1%, 2021)[4]
Község népessége	12 534 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség	93,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	350 m
Terület	133,36 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 42′ 29″, k. h. 24° 24′ 00″45.708055555556, 24.445.708056°N 24.400000°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 29″, k. h. 24° 24′ 00″45.708055555556, 24.445.708056°N 24.400000°E
Felek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felek témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Felek (románul Avrig, németül Freck) város Romániában, Szeben megyében.

Nagyszebentől 25 km-re délkeletre, az Olt bal partján, a Nagyszeben–Brassó főút mellett fekszik.

Nevének első említése 1364-ból való, Affrica alakban. További névalakjai: Ebrek és Ebreg (1413), Fryk (1468), Frech (1488), Freck (1582). Mai román neve először 1733-ban, a magyar 1854-ben tűnik fel. Mârșa a Valea Mârșa patakról kapta nevét.

Johannes Tröster szerint a nevet a gótok adták, és Freyja (Friga, Frea) istennő nevére vezethető vissza.^[5] Valójában valószínűleg a fleck ('földdarab') szóból való.

• 1760-ban 2070 román és 213 szász lakosa volt.
• 1850-ben 2520 lakosából 2203 volt román, 168 német és 144 cigány nemzetiségű; 2340 ortodox és 165 evangélikus vallású.
• 1900-ban 3195 lakosából 2665 volt román, 415 német és 109 magyar anyanyelvű; 2635 ortodox, 271 római katolikus, 219 evangélikus, 37 református és 27 görögkatolikus vallású. Lakosainak 42%-a tudott írni-olvasni és 8%-uk beszélt magyarul.
• 2002-ben 9302 lakosa volt, közülük 8996 román, 181 magyar és 69 német nemzetiségű; 8789 ortodox, 87 római katolikus, 76 pünkösdista és 58 baptista vallású. Mirsán 3009 lélek élt, többségük ortodox román.

1200 körül várat építettek a mai Mirsától délkeletre fekvő, 846 méter magas, Culmea Cetățiinek nevezett hegycsúcsra. A vár 60 × 30 méteres volt, a Curtea de Argeșbe vezető utat védte és legkésőbb a 15. században pusztulhatott el.

1468-ban huszonhárom háztartást írtak össze benne. 1583-as statútumában a tisztségeket paritásos alapon osztották meg a szász és a román etnikum között, viszont folnagy csak szász lehetett. A kiadásokat a két nemzetiség közösen viselte, de a románok kötelesek voltak kaszálni a szebeni tanácsnak és a szász iskola fenntartásához is hozzájárultak.

1705 novemberében a Rabutin vezette császáriak itt verték meg Orosz Pál kuruc csapatát.^[6] Román lakói a 18–19. században transzhumáló juhtartást folytattak. Román iskolájáról az első híradás 1802-ből származik, amikor Ioan Barac tanította a helyi román gyerekeket.

A 18. és a 19. században végig határvitát folytatott Rákovicával a Szurul hegy tulajdonáért. A helyi monda szerint az eredetileg Rákovicához tartozó hegyet a felekiek az ősidőkben egy szürke lóért (románul: surul) vásárolták volna meg. Végül 1907-ben a budapesti kúria Felek községnek ítélte a hegyet.

1839 után Ludwig v. Schuler szebeni polgár alapította papírmalmát, amely indulásakor az egyik legnagyobb és legjobb minőségű papírt előállító erdélyi üzem volt.^[7] 1849 elején egy román határőrzászlóalj állomásozott itt. Az abszolutizmus idején járási székhely is volt. 1830-ban üveggyára létesült, amely az 1886–1892-es és 1917–1920-as évek kivételével máig működik.^[8] A gyár mellé mindjárt kezdetben stájerországi szakmunkások érkeztek, akik a gyár körüli telepen laktak (1889-ben 19 munkáslakás), és akik számára a gyár római katolikus templomot építtetett. A két világháború között kb. 150-160 munkása volt, közöttük sok volt a külföldi. 1937-ben a Flessig családtól egy helyi szövetkezet tulajdonába került. Az 1960-as években a gyár akkori dolgozóinak egy részét tömbházakban juttatták új otthonhoz.

Szebenszékhez, majd 1876-tól Szeben vármegye Nagyszebeni járásához tartozott. A 19. század végén ortodox esperesség központja volt.^[9] 1886-ban a Brukenthal-palota mellékszárnyában gyógyszertár nyílt.

Mirsán 1936 és 1939 között a Škoda Művek leánygyára fegyvergyárat épített. A munkák befejezése előtt két, sínekkel megrakott vagon elszabadult, vakvágányra tért és egy tóba zuhant. A balesetben 21-en meghaltak. A fegyvergyárnak 1940-ben 1170 munkása volt. A szocializmus alatt kibővítették a profilját és a vidék egyik legnagyobb munkaadója maradt. 1937-ben a Fogarasi-havasokban, Poiana Neamțului-ban a román hadsereg katonai szanatóriumot létesített.

1944 januárjában a szász iskolában gyűjtötték össze a környék szász lakosságát, hogy Krivoj Rogba indítsák őket kényszermunkára. 1989-ben kapott városi rangot.

• Erődített római katolikus (eredetileg szász evangélikus) templomát támpilléres kőfal övezi, amely hajdan magasabb volt. Az 1270-es években román stílusban épült, majd a 16. században gótikus stílusban átalakították és oldalhajóit lebontották.
• Az ortodox templom 1755-ben épült, falfestményei 1762-ből valók. Kertjében nyugszik Gheorghe Lazăr.
• A barokk Brukenthal-kastélyt eredetileg Buccow tábornok építette 1762-ben és 1771 között és később lett Samuel von Brukenthal nyári rezidenciája, aki 1780–1785-ben átalakíttatta. Parkja az egyetlen, eredeti állapotában megőrzött barokk park Romániában. Ma a Brukenthal Alapítvány működik benne.
• A falumúzeumban néprajzi tárgyak, üvegipari termékek, ikonok és egy Lazăr-emlékszoba láthatóak.
• A városközpont és Mirsa között kis sóstó található.

• Itt született 1779-ben és itt halt meg 1823-ban Gheorghe Lazăr román pedagógus, író, teológus.
• Tizenéves korában az üveggyárban dolgozott Török Sándor író.

• Üveggyárában festett üvegedényeket készítenek. A gyárnak 1998-ban 1122 alkalmazottja volt, és túlnyomóan exportra termelt.
• Mirsán haszongépjárműveket (billenős teherautókat, mezőgazdasági vontatókat, utánfutókat)^[10] és szeszes italokat gyártanak. A fegyvergyári részlegnak 1998-ban 430, a civil részlegnek 1200 alkalmazottja volt.
• Vízerőmű (1997 óta).

• Német nyelvű oktatás 1949 óta csak alsó tagozaton működik, a német iskolai tagozat azonban még a 2015/16-os tanévben is létezett, bár a szászok kivándorlása óta román gyerekekkel.

• Plérin, Franciaország
• Cookstown, Írország

• Marianne Seidler: Freck: Orte der Erinnerung. Dössel, 2004
• Binder Pál: Közös múltunk. Bukarest, 1982

• A szász templom a „jupiter.elte.hu” honlapon^{[halott link]} (magyarul)
• A várrom ugyanott^{[halott link]}
• Képek a Brukenthal-kastélyról és parkjáról (magyarul)
• A Samuel von Brukenthal Alapítvány honlapja Archiválva 2021. június 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (németül) (angolul)
• Légifelvétel

• 
  Látkép északról
• 
• 
• 
  A kastély orangerie-ja
• 
•