Szeben vármegye

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk a magyar vármegyéről szól. Hasonló címmel lásd még: Szeben (egyértelműsítő lap).

Szeben vármegye
Szeben vármegye címere
Fennállás	1876-1920
Ország	Magyar Királyság
Főbb települések	Szászsebes
Népesség
Népesség	ismeretlen
Népsűrűség	48,9 fő/km²
Nemzetiségek	64,3% románok 28,1% németek (erdélyi szászok) 5,7% magyarok
Vallás	ortodoxok, lutheránus, görög katolikusok, katolikusok
Földrajzi adatok
Terület	3619 km²
Térkép
Szeben vármegye térképe
Szeben vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeben vármegye témájú médiaállományokat.

Szeben vármegye (németül: Komitat Hermannstadt, latinul: Comitatus Cibinensis, románul: Comitatul Sibiu) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe Romániához tartozik.

Északról Alsó-Fehér és Nagyküküllő vármegyék, keletről Nagyküküllő és Fogaras, délről a Román Királyság, nyugatról pedig Alsó-Fehér és Hunyad vármegyék határolták.

A vármegye területe nagyrészt hegység. Déli és középső részén a Szebeni-havasok található, délkeleten a Fogarasi-havasok, északkeleten az Oltmelléki-hegysor húzódik. Csak az Olt és a Szeben folyók mentén voltak jelentéktelen síkságok. Legfontosabb folyói: az Olt, a Szeben, és a Sebes folyók voltak.

• 
  Szeben vármegye kialakítása 1876-ban
• 
  Szeben vármegye (piros határvonallal) és Szeben megye (kék színnel)

Szeben vármegye az 1876-os megyerendezés során alakult Szebenszékből, Szászsebesszékből, Szerdahelyszékből, Újegyházszék nagy részéből, továbbá Alsó-Fehér vármegye és Felső-Fehér vármegye egyes községeiből. E terület, illetve a központja, Nagyszeben Erdély történetében mindig is az erdélyi szászok egyik legfontosabb kulturális, kereskedelmi és közigazgatási központja volt.

A trianoni békeszerződés óta Románia része. A második bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. Az egykori vármegye területe ma is Romániához tartozik, nagy része Szeben megyéhez, Szászsebes és környéke pedig Fehér megyéhez.

1910-ben a vármegye összlakossága 176 921 személy volt, ebből:

• 113 672 (64,25%) román
• 49 757 (28,12%) német
• 10 159 (5,74%) magyar

A vármegye hat járásra volt felosztva és két rendezett tanácsú város tartozott hozzá 1917-ben:

• Nagydisznódi járás, székhelye Nagydisznód
• Nagyszebeni járás, székhelye Nagyszeben
• Szászsebesi járás, székhelye Szászsebes
• Szelistyei járás, székhelye Szelistye
• Szerdahelyi járás, székhelye Szerdahely
• Újegyházi járás, székhelye Újegyház
• Nagyszeben rtv.
• Szászsebes rtv.