Hunyad vármegye

	Hunyad vármegye
	; Hunyad vármegye címere
	; Hunyad vármegye címere
Ország	Magyar Királyság
Központ	Déva
	Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	79,9% román, 15,5% magyar, 2,4% német (1910)
	Földrajzi adatok
Terület	6932,04 km²
	Térkép
	Hunyad vármegye térképe
	Hunyad vármegye domborzati térképe
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyad vármegye témájú médiaállományokat.

Hunyad vármegye járásai és városai 1914-ben

Hunyad vármegye (románul: Hunedoara; németül: Eisenmarkt; latinul: Hunyadiensis): közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén. Székhelye Déva volt. A vármegye jelenleg Románia része.

Földrajz

A vármegyét északon Torda-Aranyos vármegye, keleten Alsó-Fehér és Szeben vármegyék, délen Románia, nyugaton pedig Arad és Krassó-Szörény vármegyék határolták.

Hunyad vármegye egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. A vármegye területét több óriási hegycsoport fedte le: a Retyezát-hegység, a Paring-hegység, a Kudsiri-havasok, a Pojána-Ruszka hegység, és a Bihar-hegység. A vármegyének sok fontos folyója is volt: a Maros, Sebes, Zsil, Sztrigy, Fehér-Körös. Mivel a vármegye hegységeiben szenet bányásztak, ipari szempontból volt különlegesen fontos.

Történelem

A Hunyad név magyar személynévből alakult ki, s bizonyára első ispánja nevét őrzi.

Hunyad vármegye szervezésére Gyula 1003-ban történt legyőzése után kerülhetett sor. Ekkor ültethették a Maros síkján emelkedő város mellé a berény törzsbeli vitézeket, és ezt követően építhették ki a hunyadi földvárat - amely földvárnak utolsó ura Béld vagy annak utóda lehetett - az első ispán székhelyévé.

Legelőször az 1256-os pápai dézsma alkalmával említik. Az 1876-os megyerendezéskor csatolták területéhez a megszűnő Zaránd vármegye egyik felét, továbbá a szintén megszűnő Szászváros-széket.

1920-tól Románia része. Ma az egykori vármegye területének legnagyobb része a romániai Hunyad megyéhez, néhány község keleten Fehér, délnyugaton Krassó-Szörény megye területéhez tartozik.

Lakosság

Hunyad vármegyének 1880-ban 248 464 lakosa volt,^[2] ebből 87,5% román, 4,9% magyar, 2,5% német.^[1] 1910-ben 340 135 lakosa volt,^[2] ebből 79,9% román, 15,5% magyar, 2,5% német.^[1]

Közigazgatás

A vármegye 1910-ben 10 járásra oszlott és négy rendezett tanácsú város tartozott hozzá.

A járások:

Algyógyi járás, székhelye Algyógy
Brádi járás, székhelye Brád
Dévai járás, székhelye Déva
Hátszegi járás, székhelye Hátszeg
Körösbányai járás, székhelye Körösbánya
Marosillyei járás, székhelye Marosillye
Petrozsényi járás, székhelye Petrozsény
Puji járás, székhelye Puj
Szászvárosi járás, székhelye Szászváros
Vajdahunyadi járás, székhelye Vajdahunyad

A rendezett tanácsú városok:

Déva
Hátszeg
Szászváros
Vajdahunyad

Hivatkozások

↑ ^a ^b ^c Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 13–14. o. ISBN 9632151046
↑ ^a ^b Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. 212. o. ISBN 9632154193

Források

Hunyad. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyad vármegye témájú médiaállományokat.

Kuun Géza – Torma Zsófia – Téglás Gábor: Hunyadvármegye földjének története: az őskortól a honfoglalásig. Budapest: Athenaeum. 1902.
Hunyadvármegyei almanach. Szerk. Dénes Károly. Déva: Dénes Ny. 1909–1911.

[KSH2-1] Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 13–14. o. ISBN 9632151046

[KSH1-2] Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. 212. o. ISBN 9632154193

[1]

[2]