|
Békés vármegye története
 Békés vármegye (németül: Komitat Bekesch; latinul: Comitatus Bekesiensis, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részében. Központja Békés, Gyula, majd pedig Békéscsaba volt. A mai Békés vármegye területe nagyrészt megegyezik vele. A népnyelvben Békésország-ként is előfordult.[1] FöldrajzAz egykori vármegye teljes területe síkság. Legfontosabb folyói a Körösök, Berettyó, Hortobágy-Berettyó és a Száraz-ér. Északról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, keletről Bihar vármegye, délkeletről Arad vármegye, délről Csanád vármegye, délnyugatról pedig Csongrád vármegye határolta. TörténelemA vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején valószínűleg a Csolt nemzetség birtokaira alapozva.[2] A vármegye neve megegyezett egykori székhelyéével, Békés városéval, amelyet az itteni földvárban székelő Békés nevű ispánról neveztek el. A tatárok betörése idején azok közé a területek közé tartozott, amelyek a háború miatt néptelenedtek el. A 14. századtól egyre inkább Gyula lett a vármegye székhelye. Török és Habsburg uralomAz ország 1541-es három részre való szakadása után egy ideig a Keleti Magyar Királyság része volt, 1566-ban a gyulai vár elestével átkerült a közvetlen török irányítás alá. Az 1699-es karlócai béke értelmében szabadult fel az Oszmán Birodalom megszállása alól. 1703-tól 1711-ig a terület a kurucok irányítása alatt volt. A 18. század második felében szilárdult meg a béke országszerte, ekkor kezdődött el az Alföld újranépesedése (benne Békés vármegyével is). Szabadságharc és a dualizmusAz 1848-as események nem különösebben érintették a vármegyét. Bár a lakosság részt vett a szabadságharcban, de mivel a vármegye területén sem nagyobb város (nagyobb mint Gyula vagy Békéscsaba) nem volt, sem stratégiai fontosságú település, ezért nem zajlottak csaták a területen. Az 1867-es Kiegyezés után a terület gyors fejlődésnek indult: megépítették az első vasútvonalakat a vármegyében, ezek fellendítették a két lényegesebb település, Gyula és Békéscsaba gazdaságát, de fellendülést hoztak a vármegye többi részének is. Az első világháború után1919-ben román megszállás alá került a terület, amely 1920 márciusáig tartott. Az 1920-as trianoni békeszerződés területileg érintetlenül hagyta a megyét, de az addig az ország szívében levő vármegye hirtelen az ország peremére került. Arad és Nagyvárad elvesztése miatt Békéscsabának és Gyulának át kellett vennie az átcsatolt egykori városok szerepét. 1944 októberében került szovjet megszállás alá. A második világháború után a Csehszlovákiával kötött lakosságcsere-szerződés értelmében kitelepítették vármegye szlovák lakosságának egy jelentős részét, akiknek helyére felvidéki magyarok érkeztek főként a Csallóközből. Békés vármegye az 1950-es megyerendezés értelmében szűnt meg, egykori területét összevonták két csanádi, egy bihari, egy szolnoki, illetve egy csongrádi járással, így alakult ki a mai Békés megye. Várak, kastélyok, városokA honfoglalástól 1566-igVárak voltak:[3]
Kastélyok voltak:[3]
Városok voltak:[3]
A többi mind község vagy puszta. 1566–1695 közöttVárak voltak:[3]
Városok voltak:[3]
A többi mind község vagy nagyobbrészt puszta. 1695–1867 közöttVár volt Gyulán 1720-ig.[3] Városok voltak:[3]
A többi mind község vagy puszta. Népesség
Közigazgatás1910-ben a vármegye hét járásra volt felosztva:
Ezenkívül található volt a vármegyében egy rendezett tanácsú város, Gyula, amihez 1918-ban Békéscsaba, 1946-ban pedig Orosháza csatlakozott. 1948-ban azonban a városok száma 2-re csökkent Békéscsaba törvényhatósági jogú várossá nyilvánítása miatt, így a továbbiakban az nem tartozott Békés vármegyéhez. Békés vármegye alispánjai1715–1950
Békés vármegye főispánjaiAz államalapítás és 1950 közötti közigazgatási egység – a hajdani Békés vármegye –, Gyula bevételétől 130 éven át török uralom alatt állt, ez idő alatt megyeként nem működött,[5] így főispánja sem volt. Az első főispánt 1699-ben I. Lipót magyar király nevezte ki Löwenburg Jakab személyében, és 1700 tavaszán alakult meg a megye első tisztikara.[6] Más forrás azonban a mohácsi csata és Gyula eleste közti időszak (1526 és 1566) megyevezetőiről is számot ad. Ők azonban valamennyien a gyulai vár kapitányai voltak, beosztásuk így közelebb áll az ispánéhoz, mint a főispánéhoz[7] Jegyzetek
Források
További információk A Wikimédia Commons tartalmaz Békés vármegye története témájú médiaállományokat.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg)
